Nagy-Britannia katonai kontingenst küldhet Líbiába a határok biztosítására, és várhatóan fontolóra veszi az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet elleni légi hadműveleteinek kiterjesztését Szíriára.
A BBC szombati értesülései szerint kis létszámú, hozzávetőleg kéttucatnyi katonából álló csoport utazna Líbiába, hogy segítsen az észak-afrikai ország határainak biztosításában. A brit védelmi minisztérium idézett illetékese szerint ez döntő jelentőségű az Európába irányuló menekültáradat megfékezése szempontjából.
A név nélkül nyilatkozó minisztériumi illetékes szerint a brit kormány támogatja azt a folyamatot, amelynek célja nemzetközileg elismert kormány létrehozása Líbiában, és London már terveket készít e kormány megsegítésére.
David Cameron brit miniszterelnök a héten többször is kijelentette: a menekültválság megoldásához szükséges elemek közé tartozik, hogy Líbiában új kormány jöjjön létre, emellett foglalkozni kell a szíriai válsággal is. Cameron szerint a most kialakult menekültválság fő felelősei közé tartozik Aszad szíriai elnök, valamint az Iszlám Állam „mészárosai”.
A BBC szombati értesülései szerint a brit kormány a jövő héten kezdődő őszi politikai szezonban „előkészíti a terepet” ahhoz, hogy a brit királyi légierő (RAF) Szíriában is bekapcsolódhasson az Iszlám Állam elleni nemzetközi légi hadműveletbe.
A brit közszolgálati médiatársaság által idézett egyik kormányforrás szerint a Downing Street azzal fog érvelni, hogy az Irakban folytatott légi hadjárat sikeres, az Iszlám Állam struktúrája leépülőben van, a terrorcsoport területeket veszít, több vezetőjét megölték, de a nagyobb probléma most már Szíriában van.
A brit parlament tavaly szeptemberi rendkívüli ülésén adta nagy többséggel hozzájárulását Nagy-Britannia bekapcsolódásához az Iszlám Állam ellen amerikai vezetéssel folyó iraki légi hadműveletekbe. Az RAF Tornado harci repülőgépekből álló kontingenst vezényelt Ciprusra, és jelenleg is ez az egység vesz részt a brutalitásáról hírhedté vált terrorszervezet iraki állásai elleni légitámadásokban.
A brit királyi légierő hadműveleti felhatalmazása ugyanakkor nem terjed ki az Iszlám Állam szíriai állásai elleni bevetésekre. A brit kormány álláspontja mindig is az volt, hogy ha a szíriai bevetés szükségessé válik, arról külön parlamenti szavazáson kell dönteni, annak ellenére is, hogy nem írja elő törvény a parlamenti jóváhagyást a nemzetbiztonsági indokokkal alátámasztott külső katonai beavatkozásokhoz.
Michael Fallon brit védelmi miniszter a nyári szünet előtti utolsó parlamenti vitanapon kijelentette: az Iszlám Állam terjeszkedését „a válaszlépések lehetséges legteljesebb körével” kell megakadályozni, és „erősen indokolt”, hogy Nagy-Britannia ennek érdekében az eddigieknél többet tegyen Szíriában is.
Bob Geldof, a nagyszabású segélykoncertjeiről is közismert rockzenész a The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap szombati kiadásában közölt cikkében sürgette a brit kormányt és a lakosságot minél több szíriai menekült befogadására. Geldof szerint szégyent hoz Nagy-Britanniára, ha nem engedi be „a világ legszomorúbb sorsú embereit”.
Hangsúlyozta: nem igaz az az érvelés, hogy Nagy-Britannia máris túlzsúfolt, mivel területének 97 százaléka beépítetlen, tehát „van hely bőven”. „Nincs szükség a mocskosul hangzó brit élettér-szövegelésre (…) ez már akkor is ócska képtelenség volt, amikor Hitler ordibálta ezt a marhaságot, és ma is az” — fogalmaz szombati cikkében a zenész.
Geldof szerint az sem igaz, hogy a menekültek elvennék a britek munkahelyeit, mivel egyrészt a brit foglalkoztatási ráta szinte a csúcson van, és a gazdaságnak csak haszna származhat azokból a szakképesítésekből, amelyeket ezek „az elképzelhetetlenül bátor emberek magukkal hoznak”.
Geldof szerint emellett a sokak által féltett keresztény kultúra pedig éppen akkor kerül végveszélybe, ha Nagy-Britannia nem segít a menekülteken. A rockzenész a cikkben közölte: délkelet-angliai otthonába három, londoni lakásába egy további szíriai menekültcsaládot fogad be, akik mindaddig nála maradhatnak, amíg önálló egzisztenciát nem teremtenek maguknak. „Tudom, hogy sok (brit család) követi majd a példát” – tette hozzá.
