Várhatóan ma hirdeti ki elsőfokú ítéletét a Kulcsár Attila és társai ellen sikkasztás, vesztegetés és más bűncselekmények miatt folyó megismételt eljárásban a Fővárosi Törvényszék.
A brókerbotrány 2003-ban pattant ki. A bűnüldöző hatóságok szerint az elsőrendű vádlott 1998 és 2003 között a K and H Bank brókercégének dolgozójaként, rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta az ügyfelek, köztük egyes állami vállalatok, önkormányzatok pénzét.
A 2003 nyarán Bécsben elfogott Kulcsár az eljárás első éveiben a nyomozó ügyészek előtt magára és későbbi vádlott-társai egy részére is terhelő vallomást tett. A Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint már az akkori nyomozás anyaga mintegy háromszáz kötet volt. „A vádemelést megelőzően terjedelmét és kárértékét tekintve nem indult ilyen büntetőeljárás Magyarországon” 2003-ig – közölték.
Az ügyészség 2005-ben emelt vádat, a Fővárosi Bíróság, a törvényszék jogelődje 2008 nyarán kihirdetett elsőfokú döntésében nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte sikkasztás miatt Kulcsár Attilát. Többen kaptak sokéves börtönbüntetést és több tíz- vagy több százmillió forintos vagyonelkobzást. Felmentették ugyanakkor a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól Rejtő E. Tibort, a K and H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját. Az akkor írásba foglalt elsőfokú ítélet mintegy ezeroldalas volt.
A fellebbezések folytán 2010-ben másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára került ügyben Kulcsár Attila vallomásai új irányt vettek, már erőteljesen bírálta volt munkahelyét, a K and H Bankot és egykori ügyfeleit. Arról beszélt, hogy a bankot áthatották a szabálytalanságok, amit azonban egyes vezetők éveken át elnéztek. A botrány kirobbanása után viszont a bank – már magát az ügy sértettjeként feltüntetve – biztosítási összegek reményében valótlan nyilatkozatokat tett, ami hozzájárulhatott az elsőfokú ítélet megalapozatlanságához.
„Nem vagyok ártatlan, de nem követtem el olyan súlyos bűncselekményeket, mint amikért elítéltek” — jelentette ki fél évtizede az ítélőtábla előtt az elsőrendű vádlott, aki szerint a bank milliárdokat fizetett ki olyan ügyfeleknek, akiket valójában nem is ért kár.
A másodfokú eljárásban a tábla bírája és több védő is szóvá tette, hogy az ügyészek váddal kapcsolatos álláspontja nem egyértelmű, szokatlan módon a vádemelés után fél évtizeddel, a másodfokú eljárásban vetette fel a fellebbviteli főügyészség képviselője, hogy sikkasztás helyett csalás is felmerülhet, ami egészen más bizonyítási és kárfelelősségi kérdéseket vetne fel, ráadásul erre a bűncselekményre újabb kiadatási eljárást kellett volna lefolytatni az Ausztriában elfogott Kulcsár Attila esetében.
Az elkövetési érték 23 milliárd, a kár 8 milliárd forint
A tábla megalapozatlanság, illetve súlyos eljárási hibák miatt 2010-ben hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és új eljárást rendelt el, amely az év decemberében kezdődött az eredetileg 24 vádlott közül 18 ügyében. Baka András főbíró akkoriban arról beszélt: az esetleges bírósági mulasztásokért vállalni kell a felelősséget, mert e nélkül nem lehet a hibákat kijavítani.
Kulcsár a megismételt eljárásban arról beszélt, hogy 1998-ban a K and H Bank brókercégénél egy már működő rendszerbe kapcsolódott be, amely azonban nem a vádbeli sikkasztásra épült, inkább egy pénzmosoda volt. A beavatott dolgozók üzemeltették azért, hogy a VIP-ügyfelek jelentős mennyiségű készpénzhez juthassanak.
Kulcsár az eljárás 12,5 éve alatt különféle nyilatkozatokat tett, voltak részleges beismerései, de legutóbbi vallomásaiban már arról beszélt, hogy amivel jelenleg vádolják, az nem róható a terhére. Az eddig különféle kényszerintézkedések hatálya alatt töltött időt és az adható kedvezményeket figyelembe véve már csupán akkor kell börtönbe vonulnia, ha 4-5 évnél hosszabb szabadságvesztésre ítélik.
Újabb fél évtized elteltével, a megismételt eljárásban 2015 őszén elmondott perbeszédeiben a védelem jobbára felmentést, az ügyészség Kulcsárnak és néhány vádlott-társának letöltendő szabadságvesztést, tucatnyinak pedig felfüggesztettet indítványozott, továbbá összességében egymilliárdos vagyonelkobzást. A vádhatóság szerint .
A vádbeszéd szerint a gigantikus bűncselekmény-sorozathoz hozzájárult az ügyfelek mohósága, a megvádolt bankvezető által Kulcsárnak nyújtott védőernyő, a bank hiányos ellenőrzési rendszere, és az a cégháló, amely elfedte a bűncselekményből származó pénzek eredetét.
Az ügyészség egy évtizeddel a vádirat benyújtása után a vádat Kulcsár egyes vádlott-társai, egykori cégvezetők vonatkozásában sikkasztásról vesztegetésre módosította.
Az eljárás során egy vádlott meghalt, egy másik vonatkozásában egészségi állapota miatt kellett felfüggeszteni az eljárást, Rejtő E. Tibor pedig 2015-ben olyan súlyos egészségügyi beavatkozásokon esett át, hogy kérésére a bíróság engedélyezte a távolmaradását a tárgyalásokról, csakúgy, mint egy megvádolt szír pénzváltó esetében, aki a bíró megfogalmazása szerint „külföldön ragadt”. Elhunyt egy szakértő, két ülnök pedig 70. életévének betöltése miatt az elsőfokú eljárás befejezése előtt távozni kényszerült az öttagú bírói tanácsból.
A törvényszék tájékoztatása szerint a megismételt elsőfokú eljárásban fél évtized alatt több mint száz tárgyalási napon mintegy kétszáz tanút és számos szakértőt hallgattak meg. Az összesen több mint százezer oldalnyi irat alapján az ügyészség által az évek alatt benyújtott immár tucatnyi vádiratról kell döntenie a Fővárosi Törvényszéknek kedden.
Darák Péter, a Kúria elnöke a 12,5 éve zajló eljárás kapcsán a közelmúltban úgy fogalmazott: a nagy ügyekkel nem tud mit kezdeni egy olyan rendszer, amely futószalagra van beállva. Ilyen esetekben többleterőforrásokra van szükség.
