Az orosz-török feszültség legrosszabb esetben a két ország közötti háborúba is torkollhat, beláthatatlan következményekkel – nyilatkozta Hegedűs Tamás geopolitikai szakértő pénteken az MTI-nek. Jobb esetben a kölcsönös elrettentésen alapuló „hideg béke”, a frontvonalak ideiglenes befagyása várható, ennek kulcsa a befolyási övezetek kölcsönös tiszteletben tartása – mondta, hozzátéve, hogy ennél optimistább forgatókönyvet most nehéz elképzelni.
Az elemző emlékeztetett: a két ország elődállamai évszázadokon át súlyos háborúkat vívtak egymással, aminek mély geopolitikai okai vannak. „A rendszerek változnak, de a térkép ma is ugyanaz” – fogalmazott -, az orosz katonai beavatkozás ezért keltette fel a törökök veszélyérzetét. „Szíria Törökország Ukrajnája”, és a konfliktus akkor fajult el, amikor orosz gépek rendszeresen bombázni kezdték a szíriai török kisebbséget – idézte fel.
Hegedűs közölte: erőteljes és eredménytelen diplomáciai tiltakozások után következett az orosz gép lelövése és az arra adott erőteljes reakciók. A konfliktus magva azonban az a tervezett biztonsági övezet, amely Szíria Törökországgal határos részén jönne létre, a ma az Iszlám Állam által uralt területen, a terrorszervezet kiűzésével, török ellenőrzéssel. Ezt a lépést Törökország lassan két éve szorgalmazza, de nem kapott rá nemzetközi felhatalmazást – emelte ki.
Most azonban nyugatról az oroszok és a szír kormányerők, keletről pedig a szíriai kurdok akarnak benyomulni erre a területre, amit Törökország elemi biztonsági fenyegetésnek tekint – folytatta. A szíriai kurdok fegyveres ereje ugyanis annak a Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK) a helyi leágazása, amely „ma is terrorháborút folytat török földön”. A török kormány kijelentette: ha átlépik az Eufráteszt, az „vörös vonalat” jelent. A katonai beavatkozás valószínűségét növeli, hogy erről az Iszlám Állam által uralt területről egyre több közvetlen támadás ér török településeket, halálos áldozatokkal. Ha a török hadsereg átlépi a határt, akkor farkasszemet néz majd az orosz haderővel, ami az eddiginél is robbanásveszélyesebb helyzetet jelent – vélekedett.
A szakértő szerint Törökország és Oroszország viszonyát az elmúlt másfél évtizedben „a versengő együttműködés” jellemezte. A komoly érdekellentétek és konfliktusok ellenére is gyümölcsöző volt a gazdasági, turisztikai és energetikai együttműködés.
Ha viszont nem sikerül elejét venni a konfliktus további elmérgesedésének, az a szíriai rendezési folyamat teljes elakadását jelentheti. Orosz-török kompromisszum nélkül ugyanis lehetetlen a szíriai rendezés – hegyezte meg.
Hegedűs Tamás végül arra is kitért, hogy a Nyugat nem tud nem állást foglalni az ügyben, mivel Törökország a NATO tagja, déli pillére, a szövetségesi viszony pedig kötelez.
