Életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott a vádhatóság képviselője Jozef Rohácra és Portik Tamásra hétfőn az Aranykéz utcai robbantás, a Fenyő-gyilkosság és az úgynevezett Cinóber-gyilkosság összevont büntetőperében, a Fővárosi Törvényszéken.
Az ügyész ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a ’90-es évek második felében elkövetett bűncselekmények esetében az elkövetés idején hatályos jogszabály kedvezőbb a vádlottak számára, a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása ugyanis csak a történtek után, 1999-től vált lehetővé, így a vádlottak nem zárhatók ki a feltételes szabadlábra kerülés lehetőségéből.
A perben a vádhatóság képviselője azt kérte: Rohácot az Aranykéz utcai robbantás miatt előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés, továbbá társtettesként lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntette miatt mondja ki bűnösnek, Portikot pedig ugyancsak az Aranykéz utcai robbantás miatt felbujtóként. A per két másik vádlottjára, akik közül egy szlovák férfit bűnsegédlettel, F. Attilát pedig a Cinóber-gyilkosságban felbujtással vádolnak, határozott idejű szabadságvesztést indítványozott az ügyész.
Az ügyészség szerint a szlovák Rohác volt az, aki 1998. február 11-én kora este Budán, egy forgalmas kereszteződésben Fenyő János médiavállalkozónak, a VICO-vállalatcsoport vezetőjének autójához lépett és közvetlen közelről lelőtte őt. Megbízóját az eljárás során nem sikerült azonosítani, így nem is vádoltak meg a felbujtással senkit.
Az ügyész elsősorban a DNS-szakértői véleményekre alapozva kérte a vádlottak bűnösségének kimondását, Rohác DNS-sét ugyanis kimutatták azon a sapkán, amelyet a Margit körúton találtak egy kapualjban. A vádhatóság képviselője szerint azt a tettes viselte a bűncselekmény idején, majd eldobta, de akkor a DNS-vizsgálatok még nem voltak olyan elterjedtek, mint ma.
A Fenyő-gyilkosság eljárásához – arra hivatkozva, hogy mindkét ügy vádlottja Rohác – egyesítették az Aranykéz utcai robbantás ügyét. Ebben Rohácot tettesként, Portikot pedig felbujtóként, előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberöléssel vádolják, és már a vádirat benyújtásakor életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott az ügyész. A vád szerint Rohácot Portik azért bízta meg Boros József, az olajmaffiaügyekben koronatanúként számon tartott ismert vállalkozó megölésével, mert a sértett korábban terhelő vallomást tett rá és társaira.
Portik az eljárás során azt állította: Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter megbízására ölték meg Borost. Ezt az ügyész „a legképtelenebb” verziónak nevezte a gyilkosságra, szerinte ez sem a rendőrségnek nem volt érdeke, sem az akkor azt vezető Pintérnek. A vádhatóság képviselője szerint ez városi legenda, amely az alvilágban széles körben elterjedt. Cáfolta a vádlott védekezését azzal is, hogy az általa megnevezett elkövető a robbantás időpontjában előzetes letartóztatásban volt. Portik arról is beszélt, hogy Magyarországon nincs is bűnözés, azt a rendőrök kreálják. Az ügyész hangsúlyozta, a bűnözés egyidős az emberiséggel, Portik védekezését pedig zagyvaságnak nevezte. Perbeszédében hangsúlyozta: tanúvallomások szólnak Portik ellen, volt, aki azt állította, neki bevallotta Portik, hogy ő áll a robbantás mögött.
Arról is beszélt, bár begyűjtötték a bűncselekmény után a banki felvételeket, ám azokat nem nézték meg, vagy ha meg is nézték, nem értékelték ki megfelelően. Mindez az ügyész szerint végül 2012-ben történt meg. Kitért arra is, hogy a nyomozóhatóságnál eltűnt az a felvétel, amely a legfontosabb képsort tartalmazza, s amelyen szemből lehetne látni az elkövetőt. A felvételeken a vádhatóság képviselője szerint szakértő által is egyértelműen bizonyítottan Rohác és társa, Jozef Hamala is látható. Utóbbi holttestét idén januárban találták meg Szlovákiában, halálát vélhetően fejlövés okozta, a bűncselekménnyel a szlovák hatóságok szintén Rohácot gyanúsítják.
Az Aranykéz utcai robbantással összefüggésben az ügyész hangsúlyozta: a detonáció 50-60 méteres körzetében minden ablak kitört, az utcában bokáig állt az üvegcserép, szakértő szerint magának a robbantónak is meg kellett sérülnie. Tanúk szerint abban az időben Szlovákiában Rohác orvosi kezelés alatt állt különböző sérülésekkel.
A Fővárosi Törvényszék tavaly az eljáráshoz egyesítette az alvilágban Cinóberként ismertté vált D. Ferenc elleni, 1996 decemberében elkövetett emberölés ügyét is, amelyben a gyilkossággal Jozef Rohácot, felbujtóként pedig az Energol Rt. két korábbi igazgatóját, Portikot és F. Attilát vádolják.
Erről a vádpontról az ügyész azt mondta: itt áll rendelkezésre a legkevesebb objektív bizonyíték, ebben az esetben elsősorban tanúvallomások támasztják alá a vádlottak bűnösségét. Mint mondta, Portik és F. Attila felbujtása alapján Rohác hajtotta végre a bűncselekményt, amelynek motivációja elszámolási vita és a felbujtók számára ebből adódó presztízsveszteség volt, amit „nem engedhettek meg maguknak”.
Az ügyész súlyosbító körülményként kérte figyelembe venni a bűncselekmények csoportos elkövetését, azt, hogy a vádlottak többször voltak büntetve, és hogy gátlástalanul, leszámolásszerűen követték el a cselekményeket. Enyhítő körülménynek nevezte az időmúlást, valamint azt, hogy Portiknak kiskorú gyerekről kell gondoskodnia. Rohác és a másodrendű szlovák vádlott kiutasítását is indítványozta, továbbá Portik és F. Attila esetében azt kérte: tiltsák el őket a közügyek gyakorlásától.
A per pénteken a védői perbeszédekkel folytatódik.
