Oroszország a Nyugat elleni hadviselés új módszereit teszteli Ukrajnában?

Oroszország a Nyugat elleni új hadviselés módszereit teszteli az ukrajnai válságban egy szerdán kiszivárgott brit katonai jelentés szerint.

A The Times című lap által ismertetett dokumentumban az áll, hogy Oroszország fejleszti a harckocsikat, tüzérséget és más nehézfegyvereket az ellenség rádiójeleinek megzavarására és a drónok feleslegessé tételére alkalmazott kifinomult elektronikus hadviseléssel kombináló képességeit. A közösségi média, a rádiók és a tömeges sms-küldések révén Vlagyimir Putyin elnök propagandában való jártasságát is a lakosság véleményének befolyásolását célzó fegyverré alakították.

A belső elemzés szerint Nagy-Britanniának felkészültebbnek kell lennie abban, hogyan vívjon meg a jövőben egy lehetséges háborút, amelyben a hagyományos arzenáltól a drónokon át a Twitter- és a Facebook-bejegyzésekig mindent fegyverként alkalmaznak. Jelenleg ugyanis „csalódást keltően sérülékenyek” az orosz erőkkel szemben.

A jelentés szerint az, hogy Oroszország nem ismeri el, hogy katonái harcolnak Kelet-Ukrajnában, és az, hogy oroszbarát szakadárok is segítik őket, jól mutatja, milyen bonyolult és sokrétű az új orosz hadviselés. Embereket küldenek az ellenség vonalai mögé, hogy szabotázsakciókat hajtsanak végre, rombolják az infrastruktúrát, megfélemlítsék a helyi rendőröket, politikai gyilkosságokat és emberrablásokat hajtsanak végre, mindezzel pedig zavart keltsenek. Emellett Oroszország nagy energiát fordít a tájékoztatás és a közösségi média ellenőrzésére Kelet-Ukrajnában a lakosság befolyásolása érdekében. A propaganda a harci cselekményeknek is fontos része, a tüzérségi támadások előtt például drón segítségével oroszbarát propagandát hirdető sms-eket küldenek minden telefonra – beleértve az ukrán katonákét is.

Az alacsony intenzitású konfliktus azonban gyorsan komoly háborúvá válhat – figyelmeztet az elemzés, amelynek egyik ismerője a lapnak azt mondta, a világ paradigmaváltás tanúja a hadviselésben. „Olyan ez, mint amikor harckocsik váltották fel a lovakat vagy gépkarabély a puskát” – fogalmazott. Kitért arra, hogy a demokratikus párbeszéd aláásására alkalmazott félretájékoztatás, a kiberbűnözés, a gazdasági nyomásgyakorlás szintén része az arzenálnak.

A The Times a témában ismertette Richard Shirreff brit tábornok cikkét is. A NATO európai erőinek volt főparancsnok-helyettese szerint Oroszország nem egy hanyatló poszt-hidegháborús hatalom elavult vagy fogyatkozó katonai képességekkel. A közelmúlt legnagyratörőbb katonai modernizációs programját hajtja végre a haderő 2020-ra való megújítására. „Elsődleges céljai közé tartozik nukleáris fegyvereinek modernizálása, az új fegyverrendszerek bevezetése a légierőnél, a haditengerészetnél és a szárazföldi csapatoknál, ebben a sorrendben” – emelte ki. A nukleáris arzenálról szólva hozzátette, hogy Oroszországnak a deeszkaláció a célja vele: a NATO zsarolása vagy elrettentése a lehetséges válaszcsapástól.

Shirreff emlékeztetett arra, hogy Oroszországban tavaly nyolc új dandár alakult, Szergej Sojgu védelmi miniszter pedig januárban három további létesítését jelentette be a Balti-államokkal szomszédos nyugati katonai körzetben.

A tábornok szerint Oroszország a gyengélkedő gazdasága ellenére is „megdolgoztatja” a NATO-t. „A Szovjetunió bukása után remények voltak arra, hogy Oroszország demokratikus államként születik újjá. Putyin elnök, aki most már egyaránt kétszer szolgált kormányfőként és államfőként, azonban meghiúsította ezeket a reményeket” – írta, hozzátéve, hogy az Oroszország szuperhatalmi imázsának visszaállítására vágyakozó politikus az erőit Ukrajnában és Szíriában fitogtató hadseregbe öli forrásait.

„Oroszország tettei magukért beszélnek: kegyetlen opportunizmus, gyors döntéshozatal és az ellenség gyengéinek kihasználása. Az eredmény gondolkodási szünetre kellene, hogy késztesse a NATO tagállamait” – vélekedett. Dicsérte a katonai szövetség arról szóló döntését, hogy négy zászlóaljat telepít a Balti-országokba és Lengyelországba, bár szerinte ez inkább politikai jelzés, semmint hiteles katonai erő. Végül megjegyezte, Oroszország elrettentéséhez fontolóra kellene venni a hibrid és aszimmetrikus hadviselés eszközeinek a NATO védelmi doktrínájába való beépítését.