Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök kibékült egymással, de kerülte a megosztó témákat és inkább a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés egyszerűbben megoldható projektjeire összpontosított – emelték ki szerdán az előző napi szentpétervári csúccsal kapcsolatban az orosz médiában megjelent kommentárok.
Az orosz nyomtatott és elektronikus média megkülönböztetett figyelmet fordított a csúcstalálkozóra és a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok újjáélesztésének méltatása mellett gyakorlatilag egybehangzóan arra hívta fel a figyelmet, hogy a találkozó nem hozott áttörést a szíriai konfliktus kérdésében, amelyben Moszkva és Ankara egymással szemben álló feleket támogat. A felek emellett kerülték az orosz vadászgép tavaly novemberi lelövésének konkrét felemlegetését – azt „sajnálatos eseménynek nevezték – és hogy nem hangzott el utalás az azért kifizetendő török kártérítésről sem.
A Kremlhez közel álló Izvesztyija arról cikkezett, hogy az orosz és a török elnök elhatározta: a korábbi szinten állítja helyre a kétoldalú viszonyt. „Ennek indítéka a kölcsönös gazdasági haszon” – írta a lap, rámutatva, hogy Putyin és Erdogan ellapozott az államaik közötti viszony „szomorú oldaláról”.
A lap kitért rá, hogy az orosz fél eltért a protokolltól és a pulkovói reptéren török építőmunkások üdvözölhették Erdogant a két ország zászlóival. A munkaebédhez a két vezető portréjával díszített tányérokkal terítettek meg, ami szintén csak kivételes alkalmakkor történik meg.
„De mégis látható volt, hogy melyik fél a vétkes. És érezhető volt, hogy a vétkességet elismerik, mert Recep Tayyip Erdogan legkevesebb öt alkalommal szólította Vlagyimir Putyint jó barátjának, tisztelt elnök úrnak és megköszönte neki a találkozó lehetőségét és a meleg fogadtatást” – hangzott az értékelés, amely szerint a felek a jelen lévő mintegy 200 orosz és török újságíró értésére adták, hogy kibékültek egymással.
A Komszomolszkaja Pravda című bulvárlap „történelminek” minősítette a találkozót és szintén kiemelte, hogy Moszkva és Ankara „a két ország népének érdekében” kibékült egymással. Beszámolójának végén a lap idézte Putyin elnököt, aki arról beszélt, hogy építeni tovább tart, mint rombolni és Oroszország ráhangolódott az építő munkára.
A Lenta.ru orosz hírportál elemzésében rámutatott, hogy Moszkvának és Ankarának a Nyugattal való viszonya egyaránt bonyolult. Európa Erdogan szavai szerint már fél évszázada hitegeti Törökországot, az Egyesült Államok padig menedéket nyújt az „összeesküvő” Fethullah Gülennek. Ámde Putyin már a meghiúsult puccskísérlet másnapján telefonált és támogatásáról biztosította a török elnököt.
Ezért a köztük meglévő viták ellenére a felek semleges gazdasági kérdéseket oldottak meg, „Az ebben az irányban való haladás elérése volt az a kevés, ami Moszkvát és Ankarát valójában egyesítette” – írta a Lenta.ru.
A Novaja Gazeta című független lap kommentárjában úgy fogalmazott, hogy Erdogan, aki az elmúlt hetekben egyre erősebben hibáztatta és fenyegette a Nyugatot, „a szavakról áttért a tettekre” és Oroszországba utazott, hogy tudassa nyugati szövetségeseivel: a török külpolitika prioritásai megváltoztak. Az újság szerint a török államfő korlátlan hatalom kiépítésére törekszik, amiben a belső ellenzék (a világi kemalista hagyományok és a kurd szakadárok), valamint az európai politikusoknak a vetélytársainak félreállításával kapcsolatban megfogalmazott bírálatai akadályozták.
A nyugati kritikák terén az utolsó csepp az volt a pohárban, hogy a német parlament elítélte az örmény népirtást. A lap szerint ettől a ponttól kezdődtek a Moszkvával való megbékélést célzó erőfeszítések.
„A Németország, és annak személyében az egész Európai Unió ellen saját hidegháborút indító török elnöknek szövetségesekre volt szüksége. Erre a szerepre a Kreml volt a legmegfelelőbb – Oroszország ugyanis szankciók alatt él, az oroszországi politikai elit nemzetközi számkivetté válik, a közvéleményt pedig nyugatellenes hangulattal itatta át a propaganda” – írta a Novaja Gazeta.
A lap szerint a meghiúsult puccs egy csapásra lehetővé tette Erdogan számára, hogy leszámoljon belső ellenségeivel és az Oroszországgal való viszony gyors újraindítása révén elvegye az Egyesült Államok és az EU kedvét a bírálatoktól és attól, hogy a Nyugat Ankarára erőltesse politikai elveit. Ennek érdekében Törökország gazdasági téren mindent megígért Moszkvának, amire nehéz volt nemet mondani, ugyanakkor a legkisebb jelét sem adta annak, hogy bármilyen módosításra is készülne a Szíria-politikájában.
Moszkva és Ankara közeledésében a Novaja Gazeta szerint szerepet játszott a Törökország és az Irán között a regionális vezető szerepért folytatott rivalizálás is – mert Teherán is „Oroszország barátja”.
NATO: nem kétséges Törökország NATO-tagsága
Nem kérdőjeleződött meg Törökország NATO-tagsága – közölte szerdán Oana Lungescu, a NATO szóvivője. A szóvivő leszögezte, a spekulatív sajtójelentésekkel ellentétben a katonai szövetség álláspontja egyértelmű, Törökország NATO-tagságával kapcsolatban változatlan. Törökország teljes mértékben részt vesz a NATO egyetértésen alapuló döntéseiben és partner a kor jelentős biztonsági kihívásainak megoldásában – szögezte le a szóvivő. „Szövetségünk elkötelezett a kollektív védelem és a demokrácia, az egyén szabadsága, az emberi jogok és a jogállamiság elvei mellett” – fogalmazott. A NATO számít Törökország folytatólagos közreműködésére és Törökország számíthat a katonai szövetség szolidaritására és támogatására – hangsúlyozta a szóvivő.
