Reális lehetőségként beszélt az Európai Unió és az Oroszország közötti közeledésről Szergej Lavrov orosz és Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter hétfőn Jekatyerinburgban, az Uráli Szövetségi Egyetem nemzetközi nyári kurzusának megnyitóján.
Steinmeier, aki a Moszkva és a Kijev közötti ellentétek újabb kiéleződésének dacára sem mondta le oroszországi útját, hangsúlyozta, azok közé tartozik, akik személyesen támogatják ezt a közeledést. Rámutatott, hogy az ukrajnai békefolyamatban az elmúlt napokban a Krímben megnövekedett feszültség ellenére továbbra is a minszki megállapodások megvalósítására kell összpontosítani. Kijelentette, hogy lát esélyt a rendezésre az olyan politikai kérdésekben, mint az ukrán választási törvény módosítása, valamint a donyecki és a luhanszki szakadár terület autonóm státusa.
Lavrov jelezte, hogy Oroszország a maga részéről kész a minszki alku betartására, és hangsúlyozta, hogy a megállapodásokat maradéktalanul be kell tartani. Kijelentette, hogy Oroszország nem akar elszigetelődni, és úgy vélekedett, hogy Moszkva és a Nyugat viszonya előbb-utóbb visszatér a korábbi szintre. Szerinte Oroszország és Németország viszonya jelenleg a német újraegyesítés utáni legbonyolultabb szakaszát éli.
Az orosz diplomácia vezetője hibának nevezte az EU és Oroszország közötti együttműködés befagyasztását, egyebek között az energetikában. Úgy vélekedett, Európában kezdik megérteni, hogy nincs alternatívája az Oroszországgal fenntartott viszony normalizálásának.
Lavrov azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy ukrajnai törekvéseinek kudarcáért Oroszországot teszi felelőssé. „Javaslatainkat, hogy egyeztessünk az euroatlanti biztonság alapelveiről, elvetik. Eluralkodott a NATO-centrikusság filozófiája, és amikor a NATO mindenáron való kibővítésének irányvonala keményen megbicsaklott Ukrajnában, úgy döntöttek, hogy az egészet Oroszországra kenik” – mondta.
Az orosz miniszter szerint az atlanti szövetség keleti terjeszkedése aláássa az érdekegyensúlyt és a stabilitást, és elmélyíti az elválasztó vonalakat a kontinensen. Kifogásolta, hogy Európa nem tett erőfeszítéseket azért, „hogy rákényszerítse a (2014-es ukrajnai) fegyveres államcsíny szervezőit a békés rendezésről és a nemzeti egyetértés kormányának megalapításáról szóló megállapodás végrehajtására, amelyet Németország, Franciaország és Lengyelország közvetítésével írtak alá”.
Az orosz tárcavezető sérelmezte, hogy a Nyugat szemet hunyt a hatalmat Kijevben magukhoz ragadó erők nacionalizmusa és oroszellenessége fölött, és nem támasztott velük szemben elvi követeléseket az EBESZ dokumentumai alapján, amelyek egyébként elvetik a hatalom erőszakos megragadását.
A Krímben leleplezett állítólagos ukrán diverzáns akciókról szólva Lavrov kifejtette: Oroszország cáfolhatatlan bizonyítékokkal rendelkezik arra nézve, hogy az ukrán hatóságok régóta tervezték ezeket az akciókat a félsziget destabilizálása céljából. Moszkva kész további tényeket nyugati partnerei elé tárni – tette hozzá. Mindazonáltal Oroszország nem érdekelt a diplomáciai kapcsolatok megszakításában Ukrajnával.
Lavrov szerint a NATO nem kívánja helyreállítani kapcsolatait Oroszországgal, amin semmit sem változtat, hogy a kétoldalú bizottság a közelmúltban már kétszer tartott nagyköveti szintű tanácskozást.
A tervezett Északi Áramlat-2 gázvezetékkel kapcsolatban hangoztatta, hogy az diverzifikálja az energiaszállítást, és növeli annak biztonságát, valamint egybevág az EU egyik alapcéljával, a nyílt európai energetikai együttműködés létrehozásával is. A lengyel ellenérvre válaszolva, miszerint a csővezeték növelni fogja az EU függőségét Oroszországtól, Lavrov rámutatott, hogy a függőség kölcsönös.
A német külügyminiszter tűzszünetet sürgetett a szíriai Aleppónál. Hangsúlyozta, hogy a napi háromórás tűzszünet nem elegendő, állandó humanitárius folyosót kell biztosítani, hogy el tudják látni a lakosságot a létfontosságú cikkekkel. Lavrov szerint a Nyugat kettős mércét alkalmaz a szíriai, illetve a jemeni humanitárius helyzet megítélésekor.
