A katonai toborzásban és a megtartásban is fontos, hogy a katonák mennyire hivatásszerűen végzik a munkájukat, mennyire elhivatottak a katonai szolgálat iránt – mondta Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkar főnöke pénteken Budapesten, a Magyar Hadtudományi Társaság konferenciáján.
A legnagyobb érték mindig az ember, a katona – emelte ki a vezérezredes, hozzátéve: a Magyar Honvédség közösségi értékét az egyének hivatástudata, elkötelezettsége, lojalitása adja.
Kifejtette, a Magyar Honvédség a társadalomból építkezik, ennek során alkalmazkodni kell a mindenkori munkaerőpiachoz: olyan előmeneteli, illetményi és szociális támogatási rendszert kell kiépíteni, amely rugalmasan kezelhető és alkalmazkodik a társadalom helyzetéhez. Ezzel együtt „a pénz nem minden” – mondta Benkő, aki megjegyezte, ezt mondják a határon szolgáló katonák is, akik sokat vannak távol a családjuktól. A katonákat foglalkoztatja az előmenetel, az illetmény, de az is, hogy milyen felszereléssel, eszközökkel, milyen körülmények között kell dolgozniuk.
A vezérkari főnök kitért arra is, hogy egy parancsnokkal szemben öt elvárást szokott megfogalmazni: „legyen szigorú, követelménytámasztó, következetes, példamutató és emberséges”. Az ő feladatuk egyben tartani a kollektívát, de abban is fontos szerepük van, hogy érdekeltté tegyék a katonákat abban, hogy a közösség érdekében tevékenykedjenek, hogy az egyéni érdekeket alárendeljék a közösségi, szervezeti érdeknek – tette hozzá.
Benkő megjegyezte, hogy mindig is a honvédség finanszírozása jelentette az egyik legnagyobb kihívást, a költségvetés megszavazásakor ugyanis mindig vannak más ügyek, amelyek megelőzik a honvédséget.
Ugyanakkor társadalmi elvárás a biztonság – hangsúlyozta, hozzátéve: katasztrófahelyzetben első kérdésként szokott felmerülni, hol vannak a közpénzből fizetett katonák. Ennek kapcsán utalt arra, hogy többször elhangzik mostanában: a honvédelem társadalmi ügy. Kérdés, hogy ezt a társadalom is így gondolja-e – vetette fel a vezérezredes, aki szerint a honvédelem valójában mindenki ügye, s fontos lenne, hogy arra az állampolgárok is társadalmi ügyként tekintsenek.
Benkő előadásában két új szervezeti egységről is szólt. Kifejtette: létrehozták a Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokságot, amelynek feladata a toborzás, a hadkiegészítés, a központi nyilvántartás, valamint az új tartalékos rendszer felépítése. Emellett a Honvéd Vezérkarnál létrehoztak egy kiképzési és oktatási csoportfőnökséget, amelynek kiemelt feladata a fiatal tisztek továbbképzése, tudományos munkájuk segítése.
A vezérkari főnök azt is elmondta, hogy a „Zrínyi 2026” elnevezésű honvédelmi és haderőfejlesztési program – a honvédelmi miniszter által már bejelentett tízéves terv – hamarosan megjelenik.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hungária körúti campusán tartott konferencián a szakemberek előadásukban kitértek arra is, hogyan definiálható napjainkban a katona, milyen helyet foglalnak el a társadalomban a katonatisztek, milyen kihívások vannak a modern haderőben, milyen szerepe van a technológiai fejlődésnek a biztonságban, a védelemben.
Tömböl László, a hadtudományi társaság elnöke szólt arról is, hogy a honvédségnek az elmúlt évtizedekben számos új feladattal kellett szembenéznie – ilyen napjainkban például a tömeges migrációs helyzet kezelése -, amelyek a csökkenő állomány és „szürkeállomány” miatt még nagyobb kihívást jelentenek.
Mindemellett a rendszerváltozás óta a Magyar Honvédség életében is számos változás történt, amelyek értékvesztéssel is jártak – mondta Tömböl, rámutatva arra: sokan vannak, akik megjártak NATO-beosztásokat, missziókban szolgáltak, de ezek a tapasztalatok nem tudtak beépülni, mert az információk összegyűjtésére nem volt lehetőség.
Kiemelte: a hadtudományi társaság – a közreműködő szervezetekkel együtt – azzal a céllal szervezte a konferenciát, hogy újrainduljon a szakmai és társadalmi párbeszéd.
A volt vezérkari főnök hangsúlyozta, hogy a legfőbb érték a humán erőforrás, az ember. Bár verbálisan sokan foglalkoznak azzal, hogy ezt az értéket megőrizzék, a gyakorlatban mégsem foglalkoznak ezzel annyira, amennyire szükséges lenne – jegyezte meg.
Poór József, a Humán Szakemberek Országos Szövetségének elnöke kitért arra, hogy Magyarországon egyre nehezebb jól képzett és elkötelezett embert találni. Márpedig – mint kiemelte – még a technologizált korszakban is többen hangsúlyozzák azt, hogy az „egyetlen tartós versenyelőnyt biztosító forrás az ember”. A Magyar Honvédség szempontjából is a „katona az első” – tette hozzá.
