A hazai vállalatok az elmúlt két évben félmilliárd forintot fizethettek ki váltságdíjként a zsarolóvírusok fejlesztőinek. Egy amerikai felmérés szerint a cégek nagyobb valószínűséggel engednek a zsarolásnak, mint a magánemberek.
Tapasztalataink szerint átlagosan 180 ezer forint körüli összeget kell fizetniük a megzsarolt magyar vállalatoknak, amikor egy kártevő titkosítja az adatokat a számítógépeiken. Fizetés után sokan közülük (közel hetven százalék) valóban megkapják az adatok helyreállításához szükséges kulcsot, de maradéktalanul sikeres visszaállításra szinte soha nem kerül sor.
Úgy becsüljük, hogy a hazai vállalatok az elmúlt két évben körülbelül félmilliárd forintot utalhattak át a bűnözőknek, hogy visszakapják a titkosított dokumentumaikat. A váltságdíj kifizetése azonban nem garancia arra, hogy megkapják a feloldáshoz szükséges kódot, a vállalatok körülbelül egyharmada teljesen hiába fizet. Ráadásul a titkosító kulcs kézhezvétele sem garancia arra, hogy vissza lehet állítani az adatokat, a sikeresnek mondható esetekben is a dokumentumoknak csak hatvan-hetven százalékát lehetett visszanyerni.
A zsarolóvírusok, vagyis a fájlokat titkosító és a számítógépeket a felhasználók előtt lezáró kártevők a legveszélyesebbek közé tartoznak, mivel a kódolás feltörésére a legtöbbször nincs mód, és így adatainkat örökre elveszíthetjük. A védekezés alapvető kelléke, hogy a számítógépeket (beleértve az OS X operációs rendszert is) jogtiszta és frissített vírusirtó szoftver védje a támadások ellen, de ugyanilyen fontos az is, hogy az ismeretlen feladótól érkező e-mailek csatolmányait még akkor se nyissuk meg, ha azok különösen érdekesnek tűnnek.
Külföldön magasabb a váltságdíj
A hazai váltságdíjak egyébként igazodnak a jövedelmi viszonyokhoz, az IBM kutatása szerint az Amerikai Egyesült Államokban a magyar váltságdíj többszörösét fizetik ki a vállalatok. A zsarolásnak engedő amerikai cégek fele tízezer dollárnak (2,9 millió forint) megfelelő bitcoinnal lett szegényebb a fertőzés után, míg húsz százalékuk negyvenezer dollárnál (11,6 millió forint) magasabb összeggel.
A kutatás hatszáz üzleti vezető és ezer magánszemély megkérdezésével zajlott. Az eredmények szerint a vállalatok fele már találkozott zsarolóvírusos támadással, és a támadásban érintett cégek hetven százaléka fizetett adataik visszaállításáért. A magas fizetési hajlandóság az értékes adatokkal magyarázható, amelyek nélkül akár a teljes üzletmenet megbénulhat.
A magánemberek azonban általában nem nyúlnak ilyen mélyen a zsebükbe, sokan inkább végleg lemondanak dokumentumaikról és fotóikról. Jelen pillanatban a zsarolóvírusok terjesztése az egyik legnépszerűbb pénzszerzési eszköze a kiberbűnözőknek, az FBI becslését figyelembe véve éves szinten egymilliárd dolláros üzletágról beszélhetünk.
Tipp: a váltságdíj kifizetése helyett inkább proaktívan gondoskodjunk a folyamatos mentésről, de további szakértői tippeket is megfogalmaztunk már egy korábbi blogbejegyzésünkben. Fontos tudni, hogy a fizetéssel az áldozatok a bűnözőket támogatják, amely csak további lendületet ad a titkosító kártevők fejlesztéséhez.
