Donald Trump új amerikai elnöknél nem a szavakra, hanem a tettekre érdemes figyelni, és nem szabad „leírni” az Egyesült Államokat – mondta John McCain amerikai szenátor pénteken az 53. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) egy pódiumbeszélgetésén, amelyen a Nyugat jövőjéről volt szó.
Az amerikai elnök legfőbb párton belüli kritikusaként számon tartott republikánus politikus hangsúlyozta: Michael Flynn nemzetbiztonsági főtanácsadó távozása azt jelzi, hogy sok erőfeszítést kell tennie még az új washingtoni kormánynak, hogy belejöjjön a munkába, de James Mattis védelmi miniszter és John Kelly belbiztonsági miniszter jelenléte bizakodásra ad okot. Ők ketten ébren tartják a reményt, hogy az Egyesült Államok a következő években is a nemzetközi közösség felelősségteljes, vezető szerepet vállaló tagja lesz.
A nyugati nemzetek továbbra is elég erősek ahhoz, hogy megvédjék értékeiket és az értékeikre alapozott világrendet, de „az már nem egészen egyértelmű, hogy meg is van-e az akaratuk ehhez” – mondta John McCain, hozzátéve, hogy a Nyugatnak szembe kell néznie hibáival, de nem szabad önmarcangolásba temetkeznie, és nem szabad hagynia, hogy megbénítsa a félelem.
„A Nyugat addig marad fenn, ameddig lesznek bátor emberek, akik hisznek benne” – mondta a szenátor A Nyugat jövője: bukás vagy visszatérés című beszélgetésen. Az amerikaiak és az európaiak nem fordíthatnak egymásnak hátat, együtt kell harcolniuk a Nyugat bukására törő erőkkel – hangsúlyozta McCain.
Nem minden amerikai érti, hogy a szabadságra, a demokráciára és az emberi jogok tiszteletére alapozott nyugati értékrend védelmezésében „alapvető fontosságú Németország és Angela Merkel kancellár szerepe”, de „mindazok nevében, akik ezt tudják és értik, köszönetet mondok kiállásukért” – tette hozzá.
Boris Johnson brit külügyminiszter azt mondta, hogy Trump „új stílust” hozott a politikába, és egyáltalán nem biztos, hogy sikertelen lesz. Mint mondta, további heves viták bontakozhatnak ki az új amerikai elnök tevékenysége körül, de „meg kell adni az esélyt” neki tervei megvalósítására. Hozzátette, hogy az ukrán válság és a szíriai polgárháború a Nyugat határozatlansága és a „kőkemény választ” elmaradása miatt mélyült el, és ilyesmi nem fordult volna elő, ha Trump lett volna a washingtoni kormány vezetője. A brit uniós tagság megszüntetésének (Brexit) egyik legfőbb harcosaként számon tartott konzervatív politikus felvetette: „mi szükségünk van az EU-ra, ha ott a NATO is?”
Rámutatott, hogy az észak-atlanti szövetséget megalakító washingtoni szerződés szerint a tagállamoknak törekedniük kell az egymás közötti gazdasági kapcsolatok és a kereskedelem bővítéséért. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy Nagy-Britannia a Brexit révén „felszabadul”, saját belátása szerint köthet szabadkereskedelmi megállapodásokat partnereivel. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy hazája csak az EU-ból távozik, de Európában marad és nem fordul el a kontinensen élő partnereitől.
Szavai így is tiltakozást váltottak ki, az Európai Parlament egy képviselője a közönség soraiból visszautasította kijelentését, hangoztatva, hogy az EU nem valamiféle megszálló hatalom, amely rabságban tartja tagjait. Johnson jelezte, hogy nem győzte meg a felszólaló, ezért a Brexitet továbbra is a szabadság visszaszerzéseként értelmezi.
Petro Porosenko ukrán elnök a beszélgetésen kiemelte, hogy Ukrajnát és Oroszországot nem csupán ideológiai kérdések választják el egymástól. Úgy tűnik, a két nép „két különböző univerzumban él”, hiszen az oroszoknak a Szovjetunió bukása, a nagyság elvesztése az alapélményük, az ukránoknak pedig az EU felemelkedése és megerősödése.
Az ukránok a Nyugat és az EU eszméinek „legoptimistább képviselői, akik tudják, hogy az ő oldalukon van az igazság és győzni fognak” – jelentette ki Porosenko. Ennek az elkötelezettségnek az erejét mutatja, hogy az utóbbi két és fél évben több mélyreható és igen fájdalmas reformot hajtottak végre, mint a megelőző 25 évben, a lakosság nagy többsége mégis kitart a nyugati, EU-párti politikai irányvonal mellett.
Andrzej Duda lengyel államfő elsősorban arról beszélt, hogy a Nyugat fennmaradásához csökkenteni kell a választók és választott képviselőik közötti távolságot.
A mai „politikai osztály olyan képet mutat, mint XVI. Lajos (francia uralkodó) udvara a forradalom előtt” – fogalmazott jobboldali kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt politikusa, hozzátéve, hogy a robbanás elkerülése érdekében a Nyugatnak „egységre, és olyan kormányokra van szüksége, amelyek meghallgatják az embereket”.
Hasonló gondolatokat vetett fel Bert Koenders holland külügyminiszter, aki szerint a globalizáció sikeres, hiszen növeli a jólétet, de hozama túlságosan egyenlőtlenül oszlik el az emberek között. A folyamat ezért kisiklott, az elitek eltávolodtak a társadalom legtöbb rétegéről, és sokan már nem is értik, hogy mi célt szolgálnak a demokratikus intézmények és az EU.
A nyitott társadalom megvédése és az idegenellenes, antidemokratikus rezsimek kialakulásának megakadályozása érdekében a jólét szétterítésére törekvő, befogadó, „inkluzív globalizációra” és egy hatékonyabb, a részletkérdések helyett csak a legfontosabb kérdésekre összpontosító, „kisebb EU” kialakítására van szükség – mondta a politikus.
