Magyarország kormánya és a Belügyminisztérium minden eszközzel fellép a szélsőségekkel szemben – jelentette ki Vilag-Igaza-Pinter-2017 Sándor csütörtökön Budapesten, mielőtt a holokauszt idején tanúsított segítségnyújtás elismeréseként Világ Igaza kitüntetéseket és Bátorságért Érdemjeleket adtak át.
A belügyminiszter beszédében kiemelte: „ma már kimunkált jogintézmények állnak a rendelkezésünkre ahhoz, hogy felvegyük a küzdelmet azok ellen, akik Magyarország törvényes rendjét erőszakkal kívánják megváltoztatni”. Több rendőri akcióval akadályozzuk, hogy a nem kívánt szélsőségek károkat okozzanak társadalmunkban, és egy ilyen fellépés a közelmúltban rendőréletet követelt – idézte fel.
Pintér hangsúlyozta: a tragédia azonban nem fékezi elkötelezettségüket a szélsőségek elleni fellépésben, „ellenkezőleg, elszántabbá tesz”. Csírájában kívánjuk elfojtani a radikalizáció térnyerését – fogalmazott.
Mint mondta, az illegális migráció korunk meghatározó jelensége. Az e mögött megjelenő terrorizmus és a szélsőségek megállítása jelenleg az egyik legnagyobb feladat, és a magyar kormány elkötelezett, hogy a radikális külföldi csoportok az ország határain kívül maradjanak – mutatott rá.
A belügyminiszter emlékeztetett: azokat a magyarokat, akiket az izraeli emlékhatóság, a Jad Vasem Intézet méltónak tart a Világ Igaza elismerésre, 22 éve hagyományosan Bátorságért Érdemjelben részesítik. Fejet hajtunk a mai és a korábbi kitüntetettek „bátorsággal párosuló őszinte emberiessége előtt, elismerjük a hősies helytállásukat” – mondta.
Kitért rá: a Jad Vasem Intézet és a Holocaust Közalapítvány munkatársai a vészkorszakban meggyilkoltak emlékének életben tartása, nevük, sorsuk megörökítése mellett kutatják az üldözöttek mentőit, támogatóit, keresik a Világ Igazait, „az emberiességbe vetett hit és remény hirdetőit”.
Pintér úgy vélte, a holokausztról beszélnünk kell. Meg kell ragadni minden alkalmat az emlékezésre, hogy a saját és a minket követő generációk is méltón emlékezzenek meg azokról a hősökről, akik életük kockáztatásával mentettek másokat. Ők tudták és bizonyították, hogy „az emberi életet nem a törvényi rendelkezések miatt kötelességünk védeni”, tudták és bizonyították, hogy származásuk, vallási meggyőződésük alapján nem lehet kirekeszteni embereket – magyarázta.
Közölte: ma átadni a Világ Igazainak a Bátorságért Érdemjelet üzenetértékű. Törekedni kell arra, hogy „a szörnyű diktatúrák emléke csak emlék maradjon”, és soha többé ne lehessen kirekeszteni, meggyalázni, meggyilkolni embereket származásuk vagy vallásuk miatt – vélekedett. Hozzátette: „a felelősen gondolkodó emberek egyetértenek velünk, hátat fordítanak azoknak, akik követik vagy támogatják a szélsőséges ordas eszméket”.
Jószéf Amrani izraeli nagykövet az ünnepségen arról beszélt, hogy mindenkinek van neve és emberi méltósága, és politikától, vallástól, nemzeti vagy más ideológiáktól függetlenül senki sem tagadhatja meg embertársától a létezéshez és a jóléthez való jogát. „Egyenlőnek teremttettünk, és születésünkkel kaptunk nevet és életutat, így nincs olyan vezér, nemzet vagy vallás, amely megtagadhatja bárkitől a nevét és személyiségét” – közölte.
A diplomata szerint a történelem azt tanítja, hogy a gonosz, a gyűlölet hatalomra törhet és országokat, nemzeteket képes irányítani. Emlékeztetett: a második világháború sötét napjaiban a világtörténelemben először történt összehangolt, kitervelt kísérlet egy nép eltörlésére. A náci uralom alatti Németország vezényelte ezt a rémtettet, ám megbocsáthatatlan, hogy sokan asszisztáltak ehhez – mondta.
A nagykövet úgy látja, mindenkinek van neve: az áldozatoknak éppúgy, mint a bűnösöknek, „lélek viszont nem jutott egyformán mindenkinek”. Hozzátette: ma azon keveseket ünnepeljük, akik mertek kockáztatni, és lelkiismeretük, lelkük által vezérelve mentették embertársaikat.
A diplomata kiemelte: nem felejtjük el őket és emléküket életben tartva jobbá tesszük a világot. A most kitüntetettek története az erőről, bátorságról és kockázatvállalásról szól, igazlelkűségüknek iránytűnkként kell szolgálnia – mondta.
Az eseményen posztumusz kitüntetést adományoztak Bárczi Gusztávnak, Essősy Józsefnek, Zékány Ivánnak, Chaben Gyulának és feleségének, Bözsinek, Erdőkürti Zoltánnak és feleségének, Krisztinának, Hrabovszki Mihálynak, Gyürey Gézának, Kiss Mihálynak, Leszkovszky Györgynek és feleségének, Margitnak, Rosa Boenkének (Elena nővér), Víg Józsefnek és Máriának, valamint Sonda Mihálynak és Anikának.
Az elismerések egy részét családtagok vették át, akinek pedig nincs élő rokona, annak kitüntetését a Jad Vasem Intézetben őrzik majd.
A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet az izraeli parlament, a Knesszet 1953-as törvénye alapján adományozza a Világ Igaza kitüntetést azoknak, akik zsidó életeket mentettek meg a vészkorszak idején. Az izraeli legfelsőbb bíróság bírája az elnöke annak a közszemélyiségekből álló bizottságnak, amely tényekkel igazolja, hogy a megmentők önszántukból, a németek vagy szövetségeseik fennhatóságai alatt levő területeken, a szabadságukat, biztonságukat vagy életüket veszélyeztetve bármiféle ellenszolgáltatás nélkül cselekedtek.
