A szíriai állami televízió híradása szerint légicsapásban életét vesztette az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi – írta vasárnap a Daily Mail című brit újság honlapján.
A lap megjegyzi, nem ez az első eset, hogy a világ legkeresettebb terroristájának halálhírét keltik, és a mostani hírt is kétkedéssel fogadta sok szakértő.
A szíriai tévé híradása szerint Bagdadi a kormányerők által ostromlott szíriai Rakkában halt meg légicsapásban. A Raqqa24 szíriai aktivista szervezet hírt adott egy szombati rakkai légicsapásról, amelynek hét civil áldozata volt, de nem tett említést Bagdadiról.
Bizonyos, hogy a damaszkuszi rezsimnek – pillanatnyi propagandacélokból – érdekében áll Bagdadi halálhírét kelteni. Mindenesetre az Iszlám Állam szócsövének tekintett Aamák hírügynökség nem erősítette meg a vezető halálhírét.
A gyűlöletbeszédeiről ismert hitszónok és terroristavezér fejére 25 millió dolláros vérdíjat tűztek ki. Korábban tartotta magát az a híresztelés, hogy Bagdadi az iraki kormányerők által ostromlott észak-iraki Moszul körüli sivatagos területen bujkál, de hírszerző szolgálatok szerint már elmenekült onnan, és feltehetően megpróbál eljutni a „kalifátus” szíriai székvárosában, Rakkába.
Az idén januárban olyan hírek kaptak lábra, hogy Bagdadi súlyosan megsebesült egy észak-iraki légicsapásban. A Pentagon tavaly decemberben közölte, hogy Bagdadi valószínűleg él, holott az amerikaiak vezette koalíció többször megpróbálta őt kiiktatni.
„Úgy gondoljuk, hogy Bagdadi életben van, és még mindig ő vezeti az Iszlám Államot. Mi természetesen minden megteszünk, hogy lenyomozzuk mozgását” – közölte a CNN hírtelevízióval Peter Cook Pentagon-szóvivő. Hozzátette, hogy amennyiben alkalom kínálkozna rá, a Pentagon bizonyosan élne vele, hogy igazságszolgáltatás elé állítsa Bagdadit. „Mindent megteszünk, amit tudunk. Ez olyasvalami, amire sok időt fordítunk” – mondta Cook.
Az iraki kormány adatai szerint al-Bagdadi 1971-ben született az iraki Szamarrában. Feltehetően Irak 2003-as amerikai inváziója után csatlakozott a lázadókhoz, és egy ideig amerikai katonai börtönben is volt.
