A tagországok védelmi minisztereinek találkozóján megegyezés született arról, hogy a NATO 13 ezerről 16 ezer főre növeli Afganisztánban állomásozó katonáinak számát – közölte Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára.
A kétnapos védelmi miniszteri találkozót követően tartott sajtóértekezletén Stoltenberg elmondta, a csapatnövelés jelentősége abban áll, hogy segítség nélkül a nyugattal együttműködő afgán rendszert összeomlás fenyegetné, ráadásul ez a szélsőséges tálib lázadók és az országban tevékenykedő Iszlám Állam terrorszervezet fegyvereseinek megerősödésével járna. Egy ilyen jellegű folyamat tovább növelné az Európába irányuló, amúgy is jelentős bevándorlást – emelte ki.
Afganisztán stabilitása nem csak az ország vagy a régió céljait szolgálja, hanem globális biztonsági célokat is – szögezte le a főtitkár.
Elmondta, hogy a jelentős katonai hozzájárulás mellett a NATO és szövetségesei évente mintegy egymilliárd dolláros támogatást fognak nyújtani az afgán védelmi és biztonsági erők számára. Az afgán biztonsági erők eredményei reményt keltőek, de továbbra is nagy kihívást jelent a terroristasejtek és a tálib szabadcsapatok tevékenysége. A NATO továbbra is elkötelezett az béketeremtésben érdekelt afgán vezetés támogatása mellett, amely védelmi képességek fejlesztését, az ellenőrzés erősítését és a katonai vezetők kiképzését jelenti első sorban – mondta.
A NATO szerepvállalásának sikere érdekében a katonai szövetség arra szólította fel Afganisztánt, hogy folytassa reformintézkedéseit az átlátható kormányzás, a választási rendszer átalakítása, a nemek közötti egyenlőség és az emberi jogok, különösen a gyermekjogok tekintetében – közölte a főtitkár.
Beszámolt arról is, hogy a tanácskozáson részt vevő Tárik Sah Bahrámi afgán védelmi miniszter világossá tette, kormányának szándéka, hogy teljesítse kötelezettségvállalásait. Végre kívánja hajtani a kulcsfontosságú reformokat a jó kormányzás, a jogállamiság, a korrupció elleni küzdelem és valamennyi afgán, köztük a nők emberi jogainak védelme érdekében.
A NATO-miniszterek arra szólították fel az afgán kormányt, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a béke feltételeinek biztosítására, és kérték a regionális és nemzetközi szereplőket, hogy támogassák ezt a folyamatot – tette hozzá Stoltenberg.
A főtitkár újságírói kérdésre válaszolva elmondta, Oroszország és Kína kulcspozíciót foglalnak el, különleges felelősségük van az észak-koreai konfliktus megoldásában. Mindkét ország állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, amely szigorú szankciókat vezetett be Phenjan ellen. Moszkva és Peking földrajzi közelsége okán fontos szerepet tölt be abban a munkában, hogy a szankciókat minden fél teljes körűen végrehajtsa.
Stoltenberg aláhúzta, hogy a katonai szövetség aggodalmát fejezte ki a távol-keleti ország nukleáris kapacitása és ballisztikus rakétakészletei miatt, amelyek egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a NATO-ra és a partnerországokra, a nemzetközi békére és biztonságra.
„A nyomásgyakorlás jelenti a béke útját, amely az egyetlen lehetőség a politikai megoldás eléréséhez” – fogalmazott.
A legmagasabb fokú diplomáciai, gazdasági és politikai nyomásra van szükség, és nemzetközi együttműködés keretében meg kell akadályozni Phenjan nukleáris és ballisztikus rakétaprogramjának folytatását – húzta alá a főtitkár.
James Mattis amerikai védelmi miniszter sajtóértekezletén az afganisztáni csapatnöveléssel kapcsolatban elmondta, több mint két tucat ország jelezte, hogy jelentősen hozzá kíván járulni a háromezer fővel bővülő misszió munkájához. Mindez elengedhetetlen az Afganisztán és régiójának stabilizálásra irányuló kötelezettségvállalás teljesítéséhez – mondta.
Mattis újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, Oroszország megsértette a szárazföldi állomásoztatású, rövid és közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött szerződést (INF) ezért a védelmi miniszterekkel folytatott tanácskozáson arról is szó esett, hogyan lehet Moszkvát rábírni kötelezettségvállalásainak betartására.
A kétnapos találkozón a NATO-tagországok védelmi miniszterei megegyeztek egy új, a kibertámadások kivédésére specializált központ létrehozásában is, hogy megerősítsék a globális számítógépes védekezés lehetőségeit. A kiberbiztonság ezáltal önállóan kezelt területté vált a NATO feladatai között.
A miniszterek támogatták két új parancsnokság létrehozását is, ezek Észak-Amerika és Európa között segítik a kommunikációt, és biztosítják a csapatok és katonai eszközök utánpótlását és európai mozgathatóságát egy Európát fenyegető esetleges agresszió esetén.
