A Szojuz hordozórakéta által a világűrbe juttatott Fregat gyorsítóblokk és 19 műhold balesetét az okozta, hogy a blokk vezérlőrendszerének algoritmusa rosszul határozta meg az elfordulás irányát a harmadik hajtóműfokozat leválása után – közölte Alekszandr Ivanov, a Roszkoszmosz orosz űrkutatási hivatal vezérigazgató-helyettese.
A Szojuz-2.1b típusú hordozórakéta november 28-án sikerrel startolt ugyan el a Vosztocsnij űrrepülőtérről, és annak fokozatai a terveknek megfelelően váltak le, ám a Fregat elnevezésű fejblokk nem juttatta el a célpályára a benne elhelyezett műholdakat. Az űrszerkezetek feltehetően az Atlanti-óceánba zuhantak.
Ivanov kedden a baleset okait kivizsgáló különbizottság következtetéseit ismertette újságírókkal. Elmondta, hogy a Fregat irányíró szerkezetének szoftveralgoritmus-hibája most először mutatkozott meg.
A hiba „a gyorsítóblokk irányváltoztatásának helytelen megállapításához vezetett a hordozórakéta leválása után…” – mondta.
Ivanov szerint a leválás után a Fregat helytelen – nem a rakéta elfordulásával megegyező, az óra járásával ellentétes – irányba fordult el mindössze 10 fokot, hanem az ellenkező irányban kezdett huzamosabb, hibás manőverbe, amit 55 másodperc alatt nem tudott befejezni, s a hajtómű bekapcsolódása után elvesztette tájékozódását és lezuhant.
Mint mondta, a balesetet több körülmény korábban nem tapasztalt egybeesése okozta. Ezek között sorolta fel, hogy a Szojuz-2.1b-Fregat komplexum első ízben startolt el a Vosztocsnijról, hogy ezen az új űrrepülőtéren szokatlanul nagy, 168,8 fokos volt az indítási azimut (az északi irány és a cél között bezárt szög), valamint azt, hogy a rakéta és a gyorsítóblokk azimutját a napszinkron pályára való állítás feladata, valamint a hordozórakéta leváló egységeinek meghatározott visszahullási zónái határozták meg.
Szavai szerint ha a Szojuzt és a Fregatot az Bajkonurról, Kourouról vagy Pleszeckről indították volna el, ahol eltérő az indítási azimut, akkor a gyorsítóblokk az elfordulást a rakétával megegyezően, az óra járásával ellentétes irányban számította volna ki.
Hozzátette, hogy 2016. április 28-án a Vosztocsnijból rendben történt meg az első fellövés, az azonos szériájú (Szojuz-2.10) rakéta indítása, igaz, azt akkor egy Volga típusú, eltérő vezérlési elv vitte fel a világűrbe.
Ivanov úgy nyilatkozott, hogy az űrszerkezetek pályára állítását modellező matematikai módszerek az indítás előtt nem tudták kimutatni a Fregat algoritmushibáját. Elmondta, hogy a vezérlőrendszer jelenlegi algoritmusával 20 év alatt több mint 60 sikeres felbocsátást hajtottak végre. Hozzátette, hogy sem a Vosztocsnij űrrepülőtér, sem a hordozórakéta működésében a vizsgálóbizottság nem mutatott ki hibát. Mint mondta, a Fregatt elvesztéshez vezető algoritmushibát „programozói módszerekkel” korrigálják.
Ivanov közölte, hogy a Vosztocsnij űrállomáson az eredetileg tervezett december 22. helyett január végére halasztották a következő fellövést. A felbocsátandó Szojuz-2.1a hordozórakéta a tervek szerint egy Fregat gyorsítóblokk segítségével Kanopusz-B szériájú műholdakat fog pályára állítani. Elmondta, hogy más repülőterekről a felbocsátásokat az eredeti menetrendnek megfelelően fogják végrehajtani, így december 26-án Bajkonurból elindítanak egy Fregat fejblokkot hordozó Zenit hordozórakétát.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden kijelentette, hogy ha a legutóbbi vosztocsniji fellövés kudarcához számítási hibák vezettek, akkor azért valakinek vállalnia kell a felelősséget. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy ennek a kérdésnek az eldöntése kizárólag a szakemberek hatáskörébe tartozik.
Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök a helyetteseivel december 4-én Gorkiban lefolytatott tanácskozáson sürgette a sikertelen műholdfelbocsátás vétkeseinek felelősségre vonását, és rámutatott, hogy az eset miatt az orosz űrágazat jelentős presztízsveszteséget szenvedett el.
