Aggódik a NATO az orosz tengeralattjárók fokozott aktivitása miatt és egyelőre kevéssé tudja követni tevékenységüket – írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap.
A FAS összeállítása szerint egy repülőgép-hordozó hajó több mint hatmilliárd dollárba kerül, egy tengeralattjáró viszont csupán 250 millió dollárba, mégis sakkban tud tartani egy repülőgép-hordozót. Ezért Vlagyimir Putyin hazája tengeralattjáró flottájának fejlesztésére összpontosított, amikor az orosz haderő gyengeségeire rávilágító 2008-as orosz-grúz háború után elhatározta, hogy megerősíti az ország haderejét.
Ennek a törekvésnek az egyik eredménye a Krasznojarszk nevű tengeralattjáró, amely az idén májustól augusztusig a Földközi-tengeren tevékenykedett és nukleáris töltet célba juttatására is alkalmas rakétarendszerével több csapást mért az Iszlám Állam nevű terrorszervezet szíriai állásaira.
A NATO minden lehetséges eszközzel – hajókkal, repülőgépekkel, helikopterekkel – igyekezett figyelemmel követni a Krasznojarszk műveleteit. Az észak-atlanti szövetség egységei és az orosz tengeralattjáró „macska-egér játékot játszottak, mint a hidegháború idején” – írta a német lap. Azt ugyan nem tudni, hogy a NATO milyen sikerrel követte a Krasznojarszk mozgását, mindenesetre a szövetségnél egyesek a „fekete lyuk” néven emlegetik a radarjeleket elnyelő burkolattal ellátott, új fejlesztésű tengeralattjárót.
A 2200 kilométer hatótávolságú fegyverrendszerrel szerelt tengeralattjárók megjelenése azt jelenti, hogy „az oroszok csapást tudnak mérni a szövetség valamennyi hajójára, és konfliktus esetén kikötőink és repülőtereink veszélyeztetettsége is nagyobb” – mondta a FAS-nak egy név nélkül nyilatkozó magas rangú NATO-katona.
A FAS hozzátette, hogy Oroszország és Szíria az év elején 49 évre szóló szerződést kötött a Földközi-tenger szíriai partján fekvő Tartuszban kiépített haditengerészeti bázis használatáról és Moszkva a támaszpont kapacitásának megduplázását tervezi. A lap szerint a NATO számára csupán „bosszantó” az erősödő orosz aktivitás a Földközi-tengeren, az igazán fontos pedig az, hogy milyen fejlemények bontakoznak ki az Atlanti-óceánon a következő években.
Az új fejlesztésű orosz tengeralattjárók megjelenése aggodalommal tölti el a szövetség vezetését. Az ügyben most először Jens Stoltenberg főtitkár is megszólalt. A FAS-nak, a Financial Times című brit üzleti lapnak és a Washington Post című amerikai lapnak adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a NATO a hidegháború után csökkentette tengeri képességeit, különösen a tengeralattjárók elleni küzdelem területén, Oroszország viszont 2014 óta 13 tengeralattjáróval bővítette flottáját.
Az orosz tengeralattjárók aktivitása „elérte a legmagasabb szintet a hidegháború óta” – tette hozzá Stoltenberg.
A FAS adatai alapján a NATO-tagállamok a kilencvenes évek elején több száz fregattal rendelkeztek, és azóta a flotta nagyjából megfeleződött, a konvencionális tengeralattjárók száma pedig 145-ről 84-re csökkent, míg az orosz haditengerészetnek 49 ilyen tengeralattjárója van, és „szorgalmasan építenek újabbakat”.
A lap hozzátette: a hidegháború idején az volt a szabály, hogy a NATO-nak tíz nap alatt tíz hadosztályt – 150 ezer katonát – kell átcsoportosítania az Atlanti-óceán egyik partjáról a másikra, most viszont legjobb esetben is csak kettő vagy három hadosztályt tudna áttelepíteni. Ezért most a szövetség brüsszeli központjában egy nagyobb szabású NATO-Oroszország konfliktus veszélyének kezelésére két új parancsnokság felállítását tervezik. Az egyik várhatóan az amerikai Norfolkban lesz, és a katonák és felszerelések Európába csoportosítását irányítja, a másiknak pedig az lesz a feladata, hogy elhelyezze a kontinensre érkező erősítést. Ennek a parancsnokságnak a felállítására Németország pályázik. Döntést a szövetség 2018 júniusi csúcstalálkozójáig hoznak.
Mindezzel kapcsolatban Jens Stoltenberg kiemelte, hogy a NATO-nak „transzatlanti szövetségként képesnek kell lennie csapatok és felszerelés szállítására az óceánon keresztül, amihez biztonságos és nyitott tengeri utak kellenek”.
A FAS hozzátette, hogy nemcsak a tengeri utakat kell biztosítani az orosz tengeralattjárókkal szemben, hanem az Atlanti-óceán alatt futó távközlési kábeleket is, amelyeken keresztül a globális adatforgalom 97 százalékát továbbítják. Andrew Lennon ellentengernagy, a NATO tengeralattjáró flottájának parancsnoka a lapnak elmondta, hogy soha nem látott mértékű orosz aktivitás tapasztalható a kábelek körül. „Oroszország egyértelműen érdeklődik a NATO-országok ezen infrastruktúrája iránt” – mondta Lennon.
Főleg két különleges, a tengerfenék vizsgálatára fejlesztett tengeralattjáró tevékenysége feltűnő. Mindkettő hordoz úgynevezett mini tengeralattjárókat, amelyek nemcsak elvághatják a kábeleket, hanem akár ki is nyerhetik a bennük áramló adatokat. Az Egyesült Államok haditengerészete legalábbis a hatvanas évek óta rendelkezik ilyen képességgel. Lennon arról nem akart nyilatkozni, hogy az orosz haditengerészetnek is sikerült-e időközben ezt a képességet kifejlesztenie. Az viszont hangsúlyozta, hogy „az oroszok professzionálisan tevékenykednek, eddig semmilyen veszélyes manővert nem figyeltünk meg orosz hajók vagy tengeralattjárók részéről”.
