A 2016-os törökországi puccskísérletért okolt „gülenista hálózat” újabb háromezer fős csoportját fedte fel a török védelmi tárca a haderőn belül – jelentette be Nurettin Canikli török védelmi miniszter szerdán Ankarában parlamenti felszólalása során. A miniszter közölte, hogy az érintetteket a következő napokban elbocsátják állásukból.
A tárcavezető elmondta, hogy a gyanúsítottak a terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom „első vonalas” tagjai.
A török vezetés az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok irányította nemzetközi mozgalmat teszi felelőssé a 2016. július 15-ei hatalomátvételi incidensért. A hivatalos álláspont szerint a gülenisták hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába, így a haderőbe is. Gülen tagadja, hogy köze volt a puccskísérlethez.
Canikli közölte, hogy a gyanúsítottakat törvényerejű rendeletek keretében menesztik majd munkakörükből. A vonatkozó aktát a védelmi tárca elküldte a miniszterelnöki hivatalnak – tette hozzá.
Törökországban a puccskísérlet után rendkívüli állapotot vezettek, amelynek keretében a török kormány időről időre törvényerejű rendeleteket bocsát ki.
Canikli jelezte: a gülenisták elleni harc még sokáig fog tartani. A terrorszervezet szerkezeti adottságai miatt a tagok azonosítása olyan, mint „tűt keresni a szénakazalban” – fogalmazott. Kiemelte: a törvényerejű rendeletek lehetőségét a rendkívüli állapot biztosítja. Olyan eszköz ez, amely nélkül ennek a háromezer embernek az elbocsátása évekig tartott volna – mutatott rá.
A török védelmi minisztérium legutóbbi összesítése értelmében 2016. július 15. óta eddig – 150 tábornokot és 4630 tisztet beleértve – a haderő legkevesebb 8570 tagját menesztették állásából a gülenista mozgalommal összefüggésben.
A gülenisták ellen folytatott tisztogatás ugyanakkor nem közvetlenül csak a katonai puccskísérlet résztvevőit sújtja, hanem a hálózat feltételezett tagjait és támogatóit is.
Canikli bejelentését követően a török parlament újabb három hónappal, hetedszer is meghosszabbította a 2016. július 20-án bevezetett rendkívüli állapotot az országban.
Azóta eddig hat alkalommal hosszabbították meg az intézkedést: 2016 októberében, 2017 januárjában, áprilisában, júliusában, októberében, továbbá 2018 januárjában.
A miniszterelnöki hivatal javaslatát egy nappal azután fogadta el a törvényhozás, hogy a nemzetbiztonsági tanács és a minisztertanács is kedden a meghosszabbítás mellett foglalt állást. Mindkét testület élén Recep Tayyip Erdogan államfő elnököl.
A török kormány korábban azzal indokolta a helyzet fenntartásának szükségességét, hogy a gyors határozathozatalnak és a döntések gyors végrehajtásának köszönhetően Ankara hatékonyabban tud fellépni a Törökországot veszélyeztető terrorszervezetek ellen.
Ankara e jogkörökkel élve a hatalomátvételi kísérletért felelőssé tett gülenista mozgalom, az 1984 óta fegyveres függetlenségi harcot vívó Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), a szélsőbaloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Front (DHKP-C), illetve a Iszlám Állam dzsihadista szervezet ellen lép fel.
A török alkotmány értelmében kiterjedt erőszakos cselekmények, a demokratikus rend szétzilálása vagy a közrend szétesése esetén lehet elrendelni a rendkívüli állapotot, amelynek keretében kijárási és járműforgalmi tilalmat lehet életbe léptetni, be lehet tiltani a gyűléseket és demonstrációkat, a biztonsági erők járműveket és ingatlanokat kutathatnak át és foglalhatnak le, valamint ellenőrizhetik a szárazföldi, a légi és a vízi közlekedést. A hatóságok továbbá korlátozhatnak vagy betilthatnak média- és sajtótermékeket az intézkedés idején.
Süleyman Soylu török belügyminiszter szerdán közölte: az elmúlt 21 hónap alatt mintegy 77 ezer embert – köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, egyetemi tanárokat, üzletembereket, újságírókat és minisztériumi alkalmazottakat – helyeztek előzetes letartóztatásba azzal a gyanúval, hogy közük van a gülenista hálózathoz. Soylu az összesen őrizetbe vettek számára ezúttal nem tért ki, de ugyanő egy korábbi összesítés alapján több mint 159 ezerről számolt be.
Az Európai Unió több vezető politikusa szerint a törökországi tisztogatások túlzóak, a kormányzati fellépés az összes kritikus hang elhallgattatására irányul, ami által Ankara egyre inkább távolodik az európai értékektől.
