Magyarországon és az összes többi szövetséges államon múlik, hogy megrendezik-e a NATO-Ukrajna bizottság csúcsszintű ülését az atlanti szervezet júliusi csúcsértekezlete keretében – jelentette ki Vadim Prisztajko, Kijev NATO-képviseletének vezetője pénteken Brüsszelben, ukrán újságíróknak nyilatkozva.
A NATO-nagykövet Szijjártó Péter azon kijelentésére reagált, miszerint a magyar külügyminiszter leszögezte: „A NATO-Ukrajna csúcstalálkozó megrendezése kizárólag az ukránokon múlik, nem rajtunk”.
Prisztajko az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint hangsúlyozta: az ukrán fél mindent megtesz annak érdekében, hogy a bizottsági ülés meg legyen tartva, és Petro Porosenko ukrán elnök készen áll júliusban Brüsszelbe utazni.
„Ez nekünk érdekünk, ezért mi minden szükséges lépést megteszünk. A komoly probléma abban rejlik, hogyan fogadja ezt a magyar fél” – fejtette ki. Szavai szerint nyugtalanítja őt az, hogy Magyarország „fetisizálja ezt a folyamatot, az abszurditás szintjéig viszi, olyan érveket felsorakoztatva, amelyek már túllépnek az oktatási törvény keretein”.
Prisztajko megjegyezte, hogy Kijevnek „fontos formátum” a NATO-Ukrajna bizottság. „Ha viszont a NATO különböző okok, részben Magyarország álláspontja miatt nem hívhat meg minket a NATO-Ukrajna bizottság üléseire, akkor keresünk más módozatokat arra, hogy találkozókat tartsunk és eljuttassuk jelzéseinket” – jelentette ki.
Áprilisban Budapest már harmadjára akadályozta meg a NATO és Ukrajna közötti miniszteri szintű tanácskozás megtartását. Szijjártó márciusban azt követelte Kijevtől, hogy hajtson végre módosításokat az ukrán oktatási törvényen, továbbá halassza el a jogszabály megvalósítását 2023-ig, ellenkező esetben Budapest blokkol minden, Ukrajna számára fontos találkozót az Európai Unióval és a NATO-val, beleértve a most, pénteken megtartott külügyminiszteri, továbbá a júliusi csúcstalálkozót is Porosenko elnök részvételével – írta emlékeztetőül az UNIAN.
Az ukrán kormány az Európa Tanács Velencei Bizottsága által tett ajánlásnak megfelelően már határozatot fogadott el arról, hogy az oktatási törvény ne vonatkozzon magániskolákra, továbbá arról is, hogy az úgynevezett nyelvi cikkely alkalmazását 2023-ig ki kell tolni. A módosítás azonban még nem került a parlament elé. Elfogadása esetén ez azt jelentené: a 2023 szeptemberében első osztályba lépő gyerekekre vonatkozna először az, hogy az első négy osztályban az ukrán nyelvet külön tantárgyként tanulnák, a többit anyanyelvükön, majd az ötödik osztálytól a tantárgyak többségét már ukrán nyelven. Addig maradna a mostani rendszer: jelenleg az ukrajnai nemzetiségi iskolákban az összes tantárgyat – az első osztálytól az érettségiig – anyanyelvükön tanulják a diákok, az ukránt pedig mint idegen nyelvet.
