Mivel az igazi nyári kánikulának még előtte vagyunk, most érdemes a nyári hőség egészségre gyakorolt hatásával, veszélyeivel kapcsolatban felelevenítenünk úgy a saját, mint az olvasók, hallgatók, nézők ismereteit.
Akár munka, akár sportolás, pihenés vagy szórakozás, például zenei fesztiválok miatt tartózkodunk a szabadban, közérzetünket, teljesítőképességünket nagymértékben befolyásolják környezetünk klimatikus feltételei. A túlzott meleg nem csupán kellemetlen lehet, hanem szélsőséges esetben nagyobb megterhelést róhat a szervezetre, mint maga a végzett tevékenység, legyen az munka, sport vagy bármilyen fizikai aktivitás. Érdemes figyelni az országos tisztifőorvos által kiadott jelzéseket, amelyek többek között a várható magas hőmérsékletre figyelmeztetnek.
I. fokú figyelmeztető jelzést ad ki akkor, ha egy napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25°C-ot.
A II. fokú riasztás annyit jelent, hogy az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25°C-ot. A magas napi átlaghőmérséklet olyan környezet-egészségügyi kockázatot jelent a lakosság számára, amely indokolja az egészségügyi ellátó rendszer, az önkormányzatok figyelmeztetését és a lakosság hőhullám alatti rendszeres tájékoztatását.
III. fokú riadó jelzést akkor ad ki az országos tisztifőorvos, ha várhatóan legalább három egymást követő napra eléri vagy meghaladja a napi középhőmérséklet a 27°C-ot.
A hőhullámok idején (hőségriasztással, illetve hőségriadóval járó időszakban) a fokozott meleg hatására gyengül a koncentrálóképességünk, a figyelemösszpontosítás hiánya csökkenti a mozdulatok, illetve a mozgások megfelelő végrehajtását, így mindezek rosszullétet, balesetet okozó események kiváltó okai lehetnek, ami különösen igaz a munkát végző, vagy akár járművet vezető emberekre.
Jelentős kockázatnak vannak kitéve azok a munkavállalók, akik például az alábbi munkahelyeken dolgoznak hőség idején:
– épület-, út-, közműépítés,
– mezőgazdasági területek (például gyümölcsszedés, zöldségtermesztés),
– fűnyírás, parkgondozás,
– őrző-védő szolgálat,
– pékség,
– cukrászüzem,
– konyhaüzem,
– nyomda,
– gépjárműjavítás,
– raktározás,
– kereskedelem,
– nyári táborok helyszínei, parkok, sportlétesítmények,
– kórházak.
A fizikai terhelés és a hőség együttes hatásai nem csak a dolgozókat, hanem az akár a szabadban, akár zárt térben sportoló, szórakozó embereket is érintik, veszélyeztetik. Emellett a hőség önmagában is okozhat rosszullétet, így akár életet is menthet, ha e rosszullétek tüneteit időben észleljük és cselekszünk.
A nagy melegben dolgozók esetén a hűtött ruhákat miért nem említik soha? Igen sokat lehetne javítani a melós közérzetén, munkáján, teljesítményén és persze megbecsülésén is, többet mint egy extra palack vízzel.