Hivatalos magyarázatot vár Washingtontól Moszkva azokra a kijelentésekre, amelyeket Donald Trump amerikai elnök tett a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközökről szóló megállapodással (INF) kapcsolatban – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Trump szombaton a nevadai Elkóban tett kampánylátogatása után jelentette be, hogy fel szándékozik mondani a nemzetközi szerződést. Hétfőn és kedden egyébként Moszkvában tárgyal Richard Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, akinek tárgyalópartnerei Lavrov és Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára. A tervek között szerepel, hogy Boltont fogadja Vlagyimir Putyin is.
Lavrov hétfőn közölte, hogy eddig csak az amerikai elnök szándéka felől hallott, arról nem tud, hogy Trump fel is mondta volna az INF-szerződést, vagy hogy Washington elindította volna a paktumból való kilépés eljárását. Hangsúlyozta, hogy Moszkva bármilyen csatornán keresztül kész a kapcsolatfelvételre Washingtonnal a helyzet tisztázása érdekében, és hogy Oroszország nem az amerikai szándékokból, hanem a döntésekből kiindulva fogja kialakítani álláspontját.
Lavrov kifejezte reményét, hogy az Egyesült Államok nem lép vissza az INF-szerződésben és a hadászati nukleáris fegyverek csökkentéséről megkötött Start-3 egyezményben vállalt kötelezettségeitől.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt hangoztatta újságíróknak, hogy az INF-szerződés felmondására irányuló amerikai szándék aggodalmat kelt, mert egy ilyen lépés gyengítené a biztonságot a világban. Ő is arra hívta fel a figyelmet, hogy Washington még nem indította be a szerződésből való kilépés hivatalos folyamatát.
Visszautasította az amerikai vádat, miszerint Oroszország megsérti a szerződést, és azt állította, hogy éppen az Egyesült Államok szegi meg a megállapodást.
Az INF-szerződés – Szerződés az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunó között a közepes és rövid hatótávolságú rakétáik felszámolásáról -, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba.
A szerződés szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakétákról és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Az Egyesült Államok 2014 júliusa óta állítja, hogy Oroszország a cek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az ötszáz kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja a Washingtont, hogy a Lengyelországba és Románába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.
