A 2016. július 15-i puccskísérlettel kapcsolatban eddig 1934 embert ítéltek életfogytiglani börtönbüntetésre Törökországban – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.
Az Anadolu összefoglalója szerint a hatalomátvételi kísérlettel összefüggésben 289 bírósági per indult. Az eljárások közül keddig bezárólag 239-et tudtak lezárni a török hatóságok.
A hírügynökség arról is beszámolt, hogy eddig 3057 ember kapott börtönbüntetést a puccskísérlet miatt. Az életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtott 1934 ember közül 956-an súlyosbított életfogytiglanit kaptak, további 1123 embert pedig rövidebb időtartamú, 1 év 2 hónaptól 20 évig terjedő börtönbüntetésekre ítéltek.
Az Anadolu – anélkül, hogy részletezte volna – azt írta, hogy súlyosbított életfogytiglanit kapott több volt tábornok, tiszt és altiszt. A hírügynökség egyúttal kiemelte, hogy a perek során számos közkatonát, de néhány, rendfokozattal rendelkező katonát is felmentettek.
A török vezetés az 1999 óta Amerikában élő, török származású Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát vádolja a 2016-os hatalomátvételi kísérletért. A hitszónok tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez. Ankara szerint a terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami- és a magánszférába, egyebek mellett a haderőbe is.
A feltételezett gülenisták elleni hatósági fellépés 2016 júliusa óta szakadatlan. A fegyveres erőknél mintegy 15 ezer embert menesztettek tisztségéből, összesen pedig csaknem 220 ezer embert, köztük bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-hálózathoz és azon keresztül az összeesküvéshez.
A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak az összeesküvőket sújtják, hanem a mozgalom tagjait és Gülen támogatóit is, ami miatt számos nemzetközi bírálat érte a török kormányzatot.
Kedden Ankarában ítélték börtönre például Fethullah Gülen egyik unokaöccsét, Selman Gülent is, aki fegyveres terrorszervezeti tagságért 7,5 év szabadságvesztést kapott. Selman Gülen védőbeszédében azt mondta, hogy életében csak egyszer látta nagybátyját és tagadta, hogy tagja a hálózatnak. Selman Gülen azt is állította, hogy a rokoni szál miatt indult ellene eljárás, amit a bíróság visszautasított, mondván, hogy ilyen vádpont nincs, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján terrorszervezeti tagságért vonják őt felelősségre.
A török kormányzat a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás vágyával törölte ki az alkotmányból. A helyére vezették be a súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti az elítéltek sorsát. Ez gyakorlatilag tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést jelent, azonban az elítélt magaviseletétől függően legkorábban 30 év után feltételesen szabadlábra kerülhet. Ez a hagyományos életfogytiglani szabadságvesztés esetén 24 év. Amennyiben a bíróság az adott vádlottat kétszeresen vagy többszörösen súlyosbított életfogytiglanival sújtja, ez az időtartam 60 évre nő. Ezt a büntetést terrorizmusért, gyilkosságért, nemi erőszakért vagy lázadásért lehet kapni. Az elítéltnek magánzárkába kell kerülnie, és legfeljebb két rabtársával naponta egy órát találkozhat.
Lassan egy fogolytábor lesz az ország.