Az orosz turistákat nem eleméleti, hanem fizikai veszély fenyegeti Georgiában – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Peszkov emlékeztetett arra, hogy az elmúlt napokban orosz újságírók és parlamenti képviselők tapasztaltak agresszív magatartást. A szóvivő szerint ennyi példa bőven elegendő volt a potenciális veszély megértéséhez és a „kényszerűségből meghozott korlátozásoknak” a bevezetéséhez. Ezek között van a közvetlen légi járatok július 8-ától történő leállítása és a szervezett turistautak beszüntetése.

Az orosz állami tévétársaság munkatársait június 22-én radikálisok Tbilisziben bántalmazták, ami azt jelenti, hogy a fennálló veszély nem elméleti, hanem fizikai – mondta Peszkov. A szóvivő szerint a közvetlen légi járatokat akkor lehet majd újraindítani, ha alábbhagy „a ruszofób hisztéria”, amelyet „radikális elemek táplálnak”. A két ország között „nincs semmilyen politikai konfliktus” – tette hozzá.

Peszkov nem tudott válaszolni a kérdésre, hogy várhatók-e újabb korlátozások Georgiával szemben, de úgy fogalmazott, hogy az eddigi intézkedések sem szankciónak, hanem megelőző lépéseknek, kényszerű korlátozásoknak tekintendők.

Az orosz fogyasztóvédelmi ügynökség, a Roszpotrebnadzor hétfőn közölte, hogy megszigorítja a Georgiából behozott alkoholtartalmú italok ellenőrzését. A hatóság közleménye szerint ezen termékek minősége fokozódó ütemben romlik. A grúz borexport kétharmadát az orosz piac veszi fel. A Roszpotrebnadzor azt közölte, hogy 2014 és 2018 között az orosz minőségi előírásoknak nem megfelelő georgiai szeszesital-mennyiség csaknem a háromszorosára nőtt, és meghaladta a 200 ezer litert.

Oroszország korábban minőségi kifogásokra hivatkozva 2006-ban állította le a georgiai borok és ásványvizek behozatalát, amit 2013 júniusában újított fel. Georgiai sajtóértesülés szerint az országba érkező látogatóknak idén 300 ezer üveg szaperavi típusú vörösbort adnak ajándékba a repülőtereken.

Peszkov szerint a georgiai borok ellenőrzésének megszigorítása nem áll összefüggésben a légi járatok felfüggesztésével.

Georgia az orosz küldöttség jogainak helyreállítása ellen szólalt fel hétfőn Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) tanácskozásán. Oroszország 2016-ban függesztette fel munkáját a PACE-ben, két évvel azután, hogy küldöttségét a Krím elcsatolása miatt megfosztották szavazati jogától. Az orosz delegáció 2017 óta nem fizet tagdíjat sem, és Moszkva a közgyűlésekre nem küldi el a törvényhozói akkreditáláshoz szükséges iratokat.

A georgiai labdarúgó-bajnokság hétvégi fordulóján több csapat „Oroszország megszálló” feliratú mezben lépett pályára. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) hétfőn közölte, hogy az ügyben nem indít vizsgálatot, mert arra a Georgiai Labdarúgó-szövetség az illetékes. Tbilisziben június 20. óta tömegtüntetések zajlanak, amelyek formális kiváltó oka az, hogy – egyébként georgiai meghívásra – egy orosz parlamenti delegáció részt vett az Ortodoxia Interparlamentáris Gyűlése (IAO) elnevezésű szervezet tanácskozásán.

Szalome Zurabisvili georgiai elnök Moszkvát hibáztatta a történtekért, Oroszországot pedig ellenségnek és megszállónak nevezte. Válaszul Vlagyimir Putyin elrendelte a közvetlen orosz járatok és a szervezett turistautak felfüggesztését, és a georgiai légitársaságokat is kitiltották az orosz repterekről. Georgiát tavaly mintegy másfél millió orosz turista kereste fel.

A két ország között 2008 augusztusában rövid háborús konfliktus volt, amikor Moszkva katonai erővel lépett fel Tbiliszi ellen, miután Georgia kísérletet tett arra, hogy fegyverrel hódítsa vissza a szakadár Dél-Oszétiát. Utóbbi a konfliktus nyomán, Georgia egy másik szakadár területével, Abháziával együtt önhatalmúlag kinyilvánította függetlenségét. Ezt Oroszország 2008. augusztus 26-án ismerte el. Ezt rajta kívül csak Nicaragua, Venezuela, Vanuatu és Nauru tette meg. Tbiliszi a történtek miatt megszakította diplomáciai kapcsolatait Moszkvával.