Radioaktív gázfelhő átvonulása miatt nőtt meg átmenetileg a radioaktív háttérsugárzás az orosz haditengerészet Szeverodvinszk melletti kísérleti telepén történt robbanást követően – közölte az Interfax hírügynökség az orosz hidrometeorológiai szolgálatra (Roszgidromet) hivatkozva.
Az augusztus 8-án a gammasugárzás átmeneti felerősödését okozó felhő a Roszgidromet szerint stroncium-, bárium- és lantánizotópok bomlásának eredményeként jött létre. A helyszínen gyűjtött minták elemzése alapján rövid élettartamú 91Sr (felezési ideje: 9,3 óra), 139Ba (felezési ideje: 83 perc), 140 Ba (felezési ideje: 12,8 nap) és ebből származó 140La (felezési idő: negyven óra) mesterséges radionuklidok jelenlétét állapították meg, amelyek bomlástermékei radioaktív nemesgázok.
A Roszgidromet szerint Szeverodvinszkben a háttérsugárzás normális és stabilizálódott.
A Roszatom orosz állami atomenergia-vállalat eredetileg azt közölte, hogy augusztus 8-án egy tengeri platformon elvégzett fegyverkísérlet közben robbanás történt az északi Arhangelszk megyében, Szeverodvinszk várostól mintegy negyven kilométerre, Nyonoksza község közelében. Az orosz védelmi minisztérium első közleményében azt állította akkor, hogy káros anyag nem került a légkörbe, és a sugárzás szintje normális.
Az atomenergetikai vállalat öt, az orosz védelmi minisztérium pedig két alkalmazottjának haláláról tett bejelentést. További három ember megsérült.
A Roszatom szerint szakemberei a „rakéta részét képező radioizotóp energiaforrással kapcsolatos tevékenységet folytattak” a detonáció idején, amely a Fehér-tengerbe vetette őket. A védelmi minisztérium azt állította, hogy a Roszatom szakemberei egy folyékony üzemanyagú reaktív hajtóművön dolgoztak, és a gyulladás pillanatában az izotóp energiaforrásokat ellenőrizték.
Vjacseszlav Szolovjov, a Szarovban működő Oroszországi Szövetségi Nukleáris Központ – Kísérleti Fizikai Összoroszországi Tudományos Kutatóintézet tudományos vezetője úgy nyilatkozott, hogy a tudósok a védelmi tárca számára végeztek fejlesztéseket, amelyek egyike a radioaktív hasadóanyagokat használó, kisméretű energiaforrások kifejlesztése.
A Roszgidromet augusztus 13-án azt állította, hogy a balesetet követően rövid időre 4-16-szorosára nőtt a gammasugárzás Arhangelszk megyében. Az augusztus 8-án mért maximális érték óránként 1,78 mikrosievert volt, az óránként 0,11 mikrosievertes átlagos normál háttérsugárzás helyett.
Vlagyimir Putyin a finn hivatali partnerével, Sauli Niinistővel augusztus 21-én Helsinkiben közösen tartott sajtóértekezleten megerősítette, hogy a szerencsétlenség fegyverkísérlet során történt, erről azonban nem közölt részleteket. Mint mondta, a háttérsugárzás mértéke normális szintre csökkent az incidenst követően, emelkedést a szomszédos országok sem regisztráltak.
Az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete (CTBTO) a múlt héten azt közölte, hogy a balesetet követően háttérsugárzást mérő négy orosz állomás megszakította az adatszolgáltatást, később kettő helyreállította. Az orosz hivatalos szervek ellentmondásos kommunikációja sok helyen nyugtalanságot keltett.
A Reuters hírügynökség a nukleáris kísérletek tilalmának betartását felügyelő norvég NORSAR intézetre hivatkozva pénteken azt közölte, hogy Arhangelszk megyében a baleset napján két robbanás történt kétórás időkülönbséggel: az első a földön, a második, amely a háttérsugárzás megugrását eredményezhette, a levegőben. A jelentés szerint egy radioaktív üzemanyaggal működő rakéta robbanhatott fel.
Igor Orlov, a régió kormányzója az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva valótlannak és „dezinformációnak” nevezte a második detonációról szóló közlést.
Az Arhangelszk megyei önkormányzat sajtószolgálata pénteken arról adott ki tájékoztatást, hogy nem találtak sugárzásszint-emelkedést annak a 110 arhangelszki lakosnak a szervezetében, akik segítettek a fegyverkísérlet-baleset következményeinek felszámolásában. A szűrés sem ruhán, sem testfelületen nem talált nukleáris szennyeződést, mint ahogy radionulkid-beépülést sem.
Mint kiderült, egy ember izomszövetében küszöbérték alatti cézium-137-es izotópot mutattak ki, ami azonban a vizsgálatot elvégző specialisták szerint nem függ össze a baleset következményeinek felszámolásával. A magyarázat szerint ez az anyag halakban, gombában és algában halmozódhat fel, és étkezés útján kerülhetett be a szervezetbe.
Korábban a The Moscow Times című angol nyelvű orosz lap, az ellenzéki Novaja Gazeta és a BBC orosz nyelvű szolgálatának hírportálja névtelen arhangelszki kórházi forrásokra hivatkozva azt állította, az észak-oroszországi nagyvárosban működő megyei kórház orvosait nem figyelmeztették, hogy három olyan pácienst kell megvizsgálniuk, akik Szeverodvinszk közelében sugárfertőzést kaptak.
