Az Oroszország elleni büntetőintézkedések visszavonásáról nem lehet szó, de a Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország alkotta normandiai négyek országcsoport újabb csúcstalálkozóját már meg lehet tartani – mondta Angela Merkel német kancellár szerdán Berlinben az ukrajnai Donyeck és Luhanszk megye egyes területei különleges státusáról kötött megállapodással kapcsolatban.
A kancellár a német-holland kormánykonzultáció után Mark Rutte holland kormányfővel tartott tájékoztatóján kérdésre válaszolva kifejtette: a Donyec-medence különleges státusáról kötött megállapodás azt jelenti, hogy sikerült megtenni egy lépést, amelyet sok további lépésnek kell követnie. Ezért még nem kerülhet napirendre az Oroszországgal szemben az ukrajnai tevékenysége miatt elrendelt európai uniós szankciók visszavonásának ügye, de teljesültek a normandiai négyek újabb csúcstalálkozójának feltételei – tette hozzá.
A helyszín Párizs, az időpontról még egyeztetnek – mondta Merkel.
A kancellár ezzel elutasította a kelet-európai térségben tevékenykedő német vállalatok érdekképviseletének (OAOEV) követelését, amely szerint a Donyec-medence különleges státusáról kötött egyezség után az Európai Uniónak (EU) kilátásba kell helyeznie a büntetőintézkedések fokozatos visszavonását, hogy tovább ösztönözze Oroszországot a kelet-ukrajnai helyzet politikai rendezéséről kötött megállapodások végrehajtására.
Az áruforgalmat és a termelési láncolatok működését súlyosan akadályozó szankciók fokozatos visszavonása „valamennyi fél hasznára válna” – áll a mintegy 350 vállalatot összefogó szövetség állásfoglalásában.
Az Ukrajna, Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló kapcsolattartó csoport minszki tárgyalásán kedden elfogadott menetrend szerint első lépésként az ukrán törvényhozás jogszabályt alkot Donyeck és Luhanszk megye egyes területei különleges státusáról. Ezt a törvényt a magát önhatalmúlag Ukrajnától függetlenné nyilvánító területeken tartandó választás napján ideiglenesen vezetik be, az EBESZ által felügyelt választás után pedig állandó jelleggel alkalmazzák majd.
Németország a normandiai formátumban Franciaországgal együtt 2014 óta igyekszik közvetíteni Ukrajna és Oroszország között. A legutóbbi csúcstalálkozót 2016-ban tartották Berlinben.
Az EU 2014 júliusában döntött, hogy Ukrajna destabilizálása miatt szankciókat vezet be Oroszország ellen. Az indoklás szerint Moszkva a nemzetközi jogot megsértve csatolta el a Krím félszigetet Ukrajnától, és szakadár erőket támogat Ukrajna keleti részén. A büntetőintézkedések értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt kettős rendeltetésű termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba.
A szankciók hatályát legutóbb júniusban hosszabbították meg, újabb hat hónappal, 2020. január 31-éig.
