A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) 2012. január elsejével kezdte meg működését, de már akkor határozott kormányzati elképzelések fogalmazódtak meg az intézmény többlépcsős bővítéséről. Két év múlva megnyitotta kapuit a Ludovika főépülete, a hallgatók 2017 szeptemberében birtokba vehették a közel négyezer fő befogadására alkalmas oktatási központot, a Ludovika Campust, majd a Rendészeti Oktatási Épületet és a kollégiumot. Időközben elkészült a Ludovika Aréna, ahol sportcsarnok, uszoda, valamint a Campuson lőtér és sportpark várja a hallgatókat, de egy jól felszerelt lovarda és speciális oktatási laborok, szaktantermek is a diákok és az oktatók rendelkezésére állnak.
Az NKE tevékenységének kiteljesítése azonban korántsem merül ki a létesítmények megépítésében, az egyetem szervezeti fejlődésének, az új irányok kijelölésének mindig is az objektumok birtokbavétele előtt kell járnia. 2018. szeptember elsejével Koltay Andrást nevezték ki az NKE rektorának, aki korábban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának tanszékvezetőjeként végzett munkájával már bebizonyította, hogy képes lesz új lendületet adni az ország legdinamikusabban bővülő felsőoktatási intézményének.
— Alig több mint fél éve vette át a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetését. Hogyan értékeli az intézményben folyó munkát, az oktatási tevékenységet?
— Az első időszakban rengeteg dolgot kellett megismernem és megtanulnom, hiszen korábban nem volt kötődésem az NKE-hez. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemről érkeztem, az ott töltött közel 16 év nagy részében a katedrán szereztem tapasztalatokat, így mindvégig közvetlen kapcsolatban voltam az oktatással. Úgy gondolom, érthető, hogy a „Pázmányt” bizonyos szempontból most is szellemi otthonomnak tekintem. Bíztam abban, hogy hasonlóan jó oktatói-szellemi közösségre találok itt is – és ez így is történt. Rendkívül gyorsan megtaláltuk a közös hangot a munkatársaimmal. Mivel közös értékrendet vallunk, vezetőtársaimmal magától értetődően tudtuk elkezdeni a közös munkát.
— Mivel, hogyan kezdte az NKE mindennapjaival való ismerkedést?
— Az első hónapokban sorra jártam a szervezeti egységeket, hogy minden szinten minél mélyebben megismerhessem az intézmény munkatársait. Ma már tisztán látom, hogy az elmúlt években egy rendkívül intenzív egyetemépítési folyamat zajlott, ami nem lehetett volna eredményes a kollégák elkötelezettsége nélkül. Számomra nagyon nagy öröm és egyben megható dolog azt látni, ahogy az itteni munkatársaim a „hátukon viszik” ezt az egyetemet. Régóta tudom, és az itt töltött hónapok tapasztalatai újra megerősítették azt a meggyőződésemet, hogy a jól szervezett csapatmunka mindig meghozza az eredményeket.
Új működési rend, szervezeti átalakítások
— Vannak olyan területek, amelyeknél változtatást lát szükségesnek, ha igen, melyek azok?
— Ahogyan azt a rektori pályázatomban is kiemeltem, az NKE és annak vezetői, illetve teljes közössége hatalmas munkát végzett az egyetem létrehozása és a jogelődök közötti kohézió megteremtése érdekében, ezért az „egyetemalapítók” eredményeire építve kezdtem meg a munkámat. Az egyetem alapítását követő néhány év teremtő munkája után most elérkezett az idő, hogy intézményünket nyugodt és kiszámítható pályára állítsuk. Az NKE Szenátusa 2018 november végén egyhangúlag elfogadta az intézmény új szervezeti és működési rendjét, amelyet az NKE-t fenntartó Miniszterelnökség is jóváhagyott. Ezzel egy olyan jelentősebb szervezeti átalakítás vette kezdetét, aminek segítségével megpróbáljuk új pályára állítani az intézményt, szakmai és finanszírozási oldalról egyaránt. Egyetemünk életét és munkáját úgy kell megszerveznünk, hogy az a lehető legmagasabb minőségben szolgálja az oktatást, a kutatást és a rendelkezésünkre álló páratlan egyetemi infrastruktúra megfelelő kihasználását.
— Milyen jellegű átalakításokat terveznek? A korábbiaknál több vagy kevesebb szervezeti egységgel működik majd az NKE?
— Az új szisztémában kiemelt szerepet kapnak az intézményben működő karok. Egyetemi szinten összességében jelentősen csökken majd a szervezeti egységek száma, és ezzel párhuzamosan csökkenteni kívánjuk az egyes szervezetek működésének bürokratikus jellegét is. Az már biztos, hogy új formációkat is kialakítunk, ilyen lesz például a Stratégiai Tanulmányok Intézete, amely a közszolgálati szektor stratégiai, vezetői feladatainak ellátására felkészítő magyar és nemzetközi képzési programok tervezéséért és megvalósításáért lesz felelős. Egy másik új szervezet, az Eötvös József Kutatóközpont meghatározott területeken stratégiai szintű, multidiszciplináris kutatásokat folytat majd. Létrejön továbbá a Nemzetközi és Pályázati Igazgatóság, a páratlanul gazdag infrastruktúra üzemeltetéséről pedig a Campus Igazgatóság gondoskodik majd. A kormány döntése értelmében az egyetemen bevezethetik az oktatói, kutatói és dolgozói életpályamodellt is, ami nagymértékben elősegíti a minőségi egyetem irányába mutató elképzeléseink megvalósítását.
Kiemelt szerepben a magánbiztonság
— Mekkora jelentősége van az egyetem profiljában, életében a Rendészettudományi Karnak?
A rendészeti képzés – hasonlóan a honvédtisztképzéshez – komoly történelmi hagyományokkal rendelkezik, hatalmas felelősség terheli mindkét hivatásrendet, hiszen ők jelentik a magyar társadalom biztonságának garanciáit, ők képviselik az alkotmányos rendszer alapköveit. A Rendészettudományi Karról (RTK) kilépő hallgatókból kerül ki a jövő állami rendészetének parancsnoki állománya, ők lesznek az állam fennmaradásának és működésének fontos pillérei. Az RTK ugyan monopolhelyzetben van a felsőoktatásban, de az eddigi képzésfejlesztési eredmények elismerése mellett folyamatos továbbfejlesztésre, innovációra is szükség van. Egyaránt nagyon fontosnak tartom a megrendelő rendészeti szervek képzésre irányuló igényeinek kiszolgálását és a konstruktív, szakmai kapcsolat fenntartását.
— A rendészettudományi kutatásokban és képzésekben mekkora prioritással szerepel a magánbiztonság?
— Kiindulási pontként úgy fogalmaznék, hogy a közbiztonság megteremtése társadalmi együttműködés eredménye, amelyben az állami szervek mellett egyre fontosabb szerep jut a magánbiztonságnak. Több országból vett példák és elemzések is igazolják, hogy ez a megállapítás egyaránt igaz itthon és külföldön. A Rendészettudományi Kar képzési portfóliójában a biztonsági szakirányon belül nappali és levelező munkarendben is folyik úgynevezett alapképzés. Bizonyosan nem véletlen, hogy mostanra a biztonsági szakirány felvételi pontszáma és a jelentkező hallgatók száma jelentősen emelkedett, ami egyben azt is mutatja, hogy egyrészt a szakgazda Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti (MÖR) Tanszék jó úton jár, másrészt a közelmúltban a magánbiztonság és az önkormányzati rendészeti tárgyú képzések iránti igény jelentősen felértékelődött hazánkban. Ezért kézenfekvő kiszolgálni e megnövekedett igényeket, akár új, magasabb szintű képzésekkel is. Így a már említett alapképzés és az arra épülő mesterképzés mellett a jövőben rövidebb időtartamú szakirányú továbbképzések is szóba jöhetnek. Mindebből következik, hogy a Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék biztonsági szakirányának egyre komolyabb perspektívái mutatkoznak a jövőben.
Speciális képzések
— A 2015–2020 közötti Intézményfejlesztési tervben szerepel, hogy „A magánbiztonság kutatásának és oktatásának fejlesztése alapozhatja meg egy magánbiztonsági szak indítását, amelyet a képzésfejlesztés napirendjén kell tartani.” Mikorra várható a szak megindítása?
— Valóban, kézzelfoghatóan érezhető, hogy jelentős igény mutatkozik a biztonsági vezetői mesterképzés beindítására, hiszen ilyen jellegű kurzusnak nincs alternatívája hazánkban. Éppen ezért a szakgazda Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszéken az alapozó kutatások után immár a szakmai szervezetek aktív bevonásával gőzerővel folynak a képzés előkészületei, a szükséges kidolgozó munkálatok. Sikeres akkreditáció esetén akár 2020 őszén elindulhat a mesterképzés.
— Milyen együttműködés van az egyetem, illetve a vagyonvédelmi és őrző-védő szolgáltatásokat kínáló vállalkozások vezetése között?
— Az említett MÖR Tanszék és a biztonsági szakirány sikereinek kulcsa éppen a magánbiztonsági vállalkozások és önkormányzati rendészetekkel kialakított szoros együttműködés. A partnerek felismerték, hogy ők lehetnek a szakirány „megrendelő szervei”, egyben az itt végzett tehetséges hallgatók elsődleges „felvevőpiaca”. Folyamatosan bővül a tanszék partnerhálózata, Ruzsonyi Péter dékán év végén írta alá az újabb együttműködési megállapodást a szakirány támogatására.
— Kapnak-e, illetve kaphatnak-e speciális szakmai képzést, továbbképzést e vállalkozások vezetői, esetleg alkalmazottjai?
— A biztonsági szakirány hallgatói speciális képzésben részesülnek, ami azt jelenti, hogy az alapozó ismeretanyagon túl szakmaspecifikus tantárgyakat – például biztonságtechnika, létesítményvédelem, személy- és vagyonvédelem – is nagy óraszámban, az elméleti és a gyakorlati ismereteket ötvözve tanulnak. A partnereknek köszönhetően immár egy jól felszerelt biztonságtechnikai szaktanterem is segíti a gyakorlatiasabb képzést, ami komoly előrelépésnek tekinthető. A MÖR Tanszék kiváló gyakorló szakemberekkel bővült az elmúlt hónapokban, akik további garanciát jelentenek a naprakész, gyakorlatorientált tudás átadására.
(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)
