Szakítania kell a Nyugatnak a tétlenkedéssel és a panaszkodással, mert ellenfelei mozgásba lendültek, és új viszonyokat teremtenek a világpolitikában – hangsúlyozta a német védelmi miniszter az 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MSC).
Annegret Kramp-Karrenbauer kiemelte, hogy a Nyugat nemcsak országok közössége és egy égtáj, hanem egy eszmerendszer is, amely a szabadságon alapuló társadalom, az emberi jogok, a jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztása és a partneri kapcsolatokra épülő nemzetközi rend eszméit foglalja magában.
Ezt az eszmerendszert világszerte kihívások érik, és nem csupán ideológiailag és „papíron”, hanem „egészen konkrét” formában is. Ezt mutatja az ukrajnai Krím félsziget nemzetközi joggal ellentétes bekebelezése Oroszországba és az iszlamista terrorizmus támadásainak sora, a szíriai háború, az Indiai-óceán térségének egyes részeire bejelentett jogtalan területi igények és a nukleáris fegyverek terjesztése.
A Nyugat ellenfelei cselekvőképesek, tettre készek, a katonai erő alkalmazásától sem riadnak vissza, a Nyugat viszont csak a saját gyengeségeit boncolgatja és másokra panaszkodik. Ezen sürgősen változtatni kell, és Németországnak is többet kell tennie a Nyugat eszméinek védelmében – mondta a miniszter.
Különösen fontos Szíria. A 2011 óta tartó öldöklés, a lakosság mérhetetlen szenvedése és a konfliktus Európát is nagyban érintő hatása pontosan megmutatja, hová vezet, ha az európaiak nem lépnek időben. Ilyen tétlenkedés nem fordulhat elő többé – húzta alá Annegret Kramp-Karrenbauer.
Szerinte Németországnak főleg két területen kell erősítenie katonai jelenlétét. Az egyik az afrikai Száhel-övezet, a Szahara déli peremén az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig húzódó, száraz éghajlatú térség.
Ez a régió kulcsfontosságú egész Európa biztonságában, mert meghatározza a kontinens felé irányuló migrációs folyamatok nagy részét, és az iszlamista terrorizmus hátországaként is szolgál – fejtette ki.
A másik a Perzsa(Arab)-öböl bejáratánál fekvő Hormuzi-szoros térsége, ahol Németországnak európai partnerekkel összefogva önálló műveletet kell indítania a hajózás biztonságának fenntartására – mondta Annegret Kramp-Karrenbauer, kiemelve, hogy a német gazdaság számára is elengedhetetlen a kereskedelmi forgalom biztonsága a tengerszorosnál, amelyen a globálisan forgalmazott nyersolaj 20 és a cseppfolyósított földgáz 25 százalékát szállítják át a tartályhajók.
Ezzel kapcsolatban az előadása utáni pódiumbeszélgetésen elmondta, hogy azért javasol a tengerszorosnál indított amerikai művelettől független missziót, mert Németország nem ért egyet Washington Iránnal szemben alkalmazott politikájával, amely abból áll, hogy a lehető legnagyobbra fokozzák a Teheránra kifejtett nyomást.
A müncheni biztonságpolitika második napján felszólalt mások mellett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is, aki a német védelmi miniszter nézeteivel ellentétesen ítélte meg a világpolitikai fejleményeket. Kiemelte, hogy a nemzetközi kapcsolatokat a „barbarizálódás” jellemzi, és ennek a folyamatnak Moszkva az egyik fő kárvallottja, holott rendre a nemzetközi jog előírásait és az ENSZ határozatait hűen követve jár el. Erre példa szíriai tevékenysége, amelyet a legitim damaszkuszi kormány felkérésére fejt ki, megmentve az országot attól, hogy iszlamista terroristák prédája legyen. Moszkva Líbiában is egy nemzetközileg elismert tényezőt, a Halífa Haftar tábornok körül csoportosuló erőket támogatja – tette hozzá az orosz diplomácia vezetője. Úgy vélte, hogy Moszkvával szemben a Nyugat csak a nemzetközi viszonyok szétzilálására, a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság fokozására tör. Ezt jelzi a NATO keleti terjeszkedése és példátlan erőfitogtatása Oroszország határánál – mondta Szergej Lavrov, aláhúzva, hogy a NATO „feléleszti a hidegháborús szembenállást”.
