A minőség és a mennyiség igenis létezhet egymás mellett az igazságszolgáltatásban, az ügyhátralékok folyamatos csökkenése mellett még inkább lehet törekedni arra, hogy megalapozott, a felülvizsgálat próbáját is kiálló ítéletek szülessenek – mondta Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke egy háttérbeszélgetésen.
Kifejtette: korábban a mennyiségi szemlélet volt a meghatározó a bíróságok működésénél, vagyis, hogy mennyi idő alatt mennyi ügyet fejeztek be, és adott esetben az is előfordulhatott, hogy a per ne húzódjon két éven túl, egyes eljárási cselekményeket elhanyagoltak, emiatt viszont az ítélet érdemi felülvizsgálatra alkalmatlanná vált, és valójában jóval tovább tartott két évnél.
Alapvető jelentőségűnek tartom, hogy az ítélkezés színvonala megmaradjon, sőt javuljon, a minőség és a mennyiség igenis létezhet egymás mellett az igazságszolgáltatásban – szögezte le.
Felhívta a figyelmet arra: különbséget kell tenni az elhúzódó és a sokáig tartó ügyek között. Az ügy akkor elhúzódó, ha bírói mulasztás, vagy intézkedés hiánya miatt nem zárható le az elvárható időn belül, vannak azonban olyan ügyek, ahol a jogvita jellege, összetettsége, a peres felek vagy vádlottak száma, a szükséges bizonyítások miatt nyúlik két éven túl az eljárás.
A bíráknak le kell küzdeniük a „két éven túli”fóbiát, és ezt az ügyforgalmi adatok lehetővé és indokolttá teszik- fogalmazott az OBH elnöke. Mint mondta, elmélyült, megalapozott, a felülvizsgálat próbáját is kiálló határozatot kell hozni, az ügyek előkészítése során pedig a jelenleginél nagyobb szerepet szán a bírósági titkároknak, fogalmazóknak.
Megjegyezte: a jogkereső állampolgárok jogos igénye, hogy jogvitájukat hamar elbírálják, de ez nem jelent azonnaliságot.
Az OBH elnöke szólt arról is, hogy a bíróságok az alaptörvényben írt kötelezettségeiknek csak és kizárólag akkor tudnak, akkor tehetnek eleget, ha a bíróságokat, a bíróságok működését a békesség és a rend jellemzi. Ezzel kapcsolatban megjegyezte azt is: az, hogy a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom egymástól elválasztva működik, nem jelenti azt, hogy a bíróság ítéletei ne lennének kritizálhatóak.
De azt is látni kell, hogy esetenként a bírósági ítéletek kritikája ugyan formailag bírósági kritika, valójának azonban a jogszabályok kritikája – jegyezte meg.
Senyei utalt rá, hogy az OBH és az Országos Bírói Tanács közötti kapcsolat az utóbbi időben feszültségekkel terhelt volt. Közölte: az OBT jelenleg hiányos létszámmal működik, ám a póttagválasztások zajlanak, és belátható időn belül a testület létszáma kiegészül a törvényben előírtra. Jelezte: fontosnak tartja a partneri együttműködést, amelynek alapja a hatáskörök kölcsönös tiszteletben tartása.
A vezetői pályázatokkal kapcsolatban elmondta: fontos a demokratikus bírói testületek, összbírói értekezletek, a kollégiumok véleménye, de a bírósági vezetők kinevezésénél nem választásról, hanem véleménynyilvánításról van szó. Előfordulhat, hogy egy vezetői pályázatot eredménytelenné nyilvánítanak, hiszen egy vezetői pozícióba helyezés a kinevező joga, kötelessége és felelőssége is, de az ilyen határozatokat meg kell indokolni, ez elengedhetetlen – jegyezte meg.
Senyei szólt a győri gyermekgyilkosságról is, ezzel kapcsolatban azt mondta, attól tart, az ehhez hasonló tragédiák időről időre megismétlődnek, az emberi elme kiszámíthatatlansága miatt. Az OBH elnöke azonban a gyöngyöspatai ítélettel, a Szeviép-üggyel és Czeglédy Csaba ügyével kapcsolatban is arra hivatkozva, hogy ezek az eljárások még folyamatban vannak, nem nyilatkozott.
