A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/C. § (9) bekezdése alapján a Hivatalos Értesítő 21. számában április 20-án a belügyminiszter közzétette, hogy kezdetét vette az úgynevezett tartósan vízhiányos időszak.
Az aszályos időszakkal összefüggésben életbe lépnek a vízkészletjárulékkal kapcsolatos speciális szabályok. A vonatkozó törvényi szabályozás alapján nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie tartósan vízhiányos időszakban az öntözés, halgazdálkodás és rizstermelés során felhasznált víz mennyisége után.
Az ágazati szabályok alapján a tartósan vízhiányos időszak kezdete előtt 14 napon belül történt vízkivételekhez kapcsolódó vízkészletjárulék összegét húsz százalékkal csökkenteni kell, vagyis erre az időszakra vízkészletjárulék-kedvezmény jár.
A kedvezmények érvényesítése érdekében a vízkészletjárulék-kedvezmény ideje alatt és a tartósan vízhiányos időszak kezdőnapja és végnapja között mért vagy számított felhasznált vízmennyiséget a vízkészletjárulék-adatszolgáltatásban fel kell tüntetni. A vízkészletjárulék-kedvezmény ideje alatt kivett víz napi mennyiségét feltüntető, a vízhasználó által aláírt dokumentumot a vízkészletjárulék-adatszolgáltatáshoz mellékelni kell.
A tartósan vízhiányos időszak kihirdetése feltétele a rendkívüli öntözési célú vízhasználat iránti bejelentésnek. Tekintettel arra, hogy az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználatot folytató gazdálkodók a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség veszélyhelyzet idejére történő teljesítéséről szóló 123/2020. (IV. 16.) kormányrendelet alapján a veszélyhelyzet idejére mentesülnek a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alól, a tartósan vízhiányos időszakkal összefüggő mentességet a veszélyhelyzeten kívüli időszakra érvényesíthetik.
