Illegális gyógyszergyárat számolt fel a rendőrség; a zsámbéki családi házban kialakított laborban hamis, vényköteles és orvosi ellenőrzés mellett adható altató-nyugtató készítményeket készítettek, amelyeket elsősorban skandináv országokba vittek – számoltak be rendőri vezetők.
A Dunakeszin található rendőrségi kiképzési központ mobillaborjából közvetített sajtótájékoztatón Boross Zoltán, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) nemzetközi bűnözés elleni főosztályvezetője elmondta: az ügyben hat férfit, köztük egy külföldit gyanúsítottak meg, négy embert letartóztatott a bíróság, egy gyanúsítottnak pedig a házi őrizetét rendelte el.
Ismertette: 2019-ben kapták az első jelzést a norvég hatóságoktól, hogy magyar futároktól hamis gyógyszereket foglaltak le. Az Europol és az Eurojust (az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége) segítségével közös nyomozócsoportot hoztak létre a norvég hatóságokkal az ügy felderítésére. Múlt szerdán, március 24-én a zsámbéki házban, valamint az alapanyagok és az előállított gyógyszerek tárolására szolgáló helyeken, összesen 11 helyszínen tartottak házkutatást, ahol több mint 9 millió nyugtatótablettát találtak, valamint a gyártásukhoz szükséges gépeket és olyan vegyi anyagokat, amelyek összsúlya eléri a 7,5 tonnát.
A bűnszervezet rendkívül konspiráltan tevékenykedett, feladatmegosztáson alapult a gyógyszerek gyártása, szortírozása, deponálása és útba indítása a skandináv országok felé – mondta a főosztályvezető. A gyógyszereket dobozonként 4,5-5,5 euróért adták el.
A szervezet vezetője egy 51 éves budajenői lakos volt, aki a gyógyszerek gyártásához szükséges anyagokat beszerezte, ő koordinálta a raktározást és az értékesítést is, egyik bűntársa pedig azért felelt, hogy az elkészült gyógyszerek be legyenek csomagolva és útnak induljanak a skandináv térségbe. A többi gyanúsított zöme a szállításban vett részt, de volt köztük egy vegyész is, aki – szakmai tudását használva – elkészítette a tablettákat.
A zsámbéki laborban 8 berendezéssel folyt a gyógyszerek gyártása – mondta Boross.
Fülöpné Csákó Ibolya, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóságának kiemelt főreferense arról beszélt: a bűnügyi főosztály feladata, hogy monitorozza a gyógyszerhamisítással kapcsolatos eljárásokat, és ha szükséges, jogszabálymódosítási javaslatokat tegyen. Emlékeztetett: javaslatukra módosult 2019-től a büntető törvénykönyvben a gyógyszerhamisítás törvényi szabályozása, amelybe bekerült a pszichotróp tartalmú gyógyszerkészítmények hamisítása is.
Elmondta azt is, hogy bár több mint tíz éve foglalkozik gyógyszerhamisításos ügyekkel, „ilyen jól felszerelt, ilyen kiművelt” laborral még nem találkozott. Hozzátette: a helyszínen alapanyaggyártás is folyt, ami eddig Magyarországon nem történt. Bár volt már olyan ügy Magyarországon, amelyben ugyanezt a hatóanyagot hamisították, de abban az ügyben csak a gyógyszergyártást végezték Magyarországon, az alapanyagét nem.
A gyógyszerhamisítások elleni küzdelemről azt mondta: hatalmas nyereséghez juthatnak bűnszervezetek ezzel, az összeg Európa-szerte több milliárd euróra tehető. Hozzátette: olyanokkal szemben követik el a bűncselekményt ezek az emberek, akik a betegségük okán maguk is veszélyeztetettek.
A készítményről azt mondta: az egyébként vényköteles készítményt nem magyarországi piacra, hanem skandináv országokba szállították. Az MTI kérdésére elmondta: Norvégián kívül Svédországban és Finnországban is foglaltak le a készítményből. Hozzátette: a hamis készítményeknek azért is van egészségügyi kockázatuk, mert a hamisítók nem tudják betartani azokat a szabályokat, amelyekre a gyógyszergyárak ügyelnek, és amelyekért utóbbiak felelősséget is vállalnak.
Újságírói kérdésre azt válaszolta, az altató-nyugtató készítmény Magyarországon is forgalomban van. Európa legtöbb országában büntetőjogilag kábítószernek minősül, Magyarországon pszichotróp anyagként tartják számon és csak receptre és orvosi ellenőrzés mellett adható. Magyarországon kiemelt a jelentősége, ha a gyógyszerhamisítást pszichotróp anyagokkal követik el – mondta. Nem ez volt az első és nem is a második gyógyszerhamisítás Magyarországon, volt már teljesítményfokozó szerrel kapcsolatos is – válaszolta egy másik kérdésre.
Arra a kérdésre, várható-e, hogy a koronavírussal összefüggésben is felmerülhet-e hamis gyógyszerek készítése, arra hívta fel a figyelmet, hogy csak a kormányok által beszerzett oltóanyagok a teljesen biztonságosak. Bár Mexikóban foglaltak le olyan laboratóriumot, ahol hamis vakcinát állítottak elő, Európában erre még nem volt példa – tette hozzá.
Balaskó Ákos, a KR NNI bűnügyi technikai főosztályának kiemelt főelőadója elmondta: mind Magyarországon, mind Európában egyre több illegális labort számolnak fel, ehhez azonban nagy szakértelemre van szükség a sokszor veszélyes anyagok miatt. A magyar rendőrség mobil laboratóriumot alakít ki és ehhez oktatást is párosít a hasonló esetek felszámolásához. Jelenleg Európában mindössze három ilyen labor és oktatás létezik: Hollandiában, Lengyelországban és Szerbiában – mondta az alezredes.
A rendőrség honlapjára a sajtótájékoztatót követően felkerült közlemény szerint a laborban és a raktárakban lefoglalt nyugtatók és vegyi anyagok feketepiaci értéke több mint 6,3 milliárd forint, a gyanúsítottak között pedig a budajenői L. László mellett egy 48 éves debreceni férfi és egy szír állampolgár is van.
