Aláírta Vlagyimir Putyin azt a törvényt, amely megtiltja, hogy a Szovjetunió, illetve a náci Harmadik Birodalom és az európai „tengelyhatalmak” céljait és tetteit a nyilvánosság előtt egyenlőként tüntessék fel, valamint hogy nyilvánosság előtt tagadják a Szovjetuniónak Európa nácizmus alóli felszabadításában játszott döntő szerepét.
A szovjet népnek az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelméről való megemlékezésről rendelkező, Putyin kezdeményezésére módosított törvényt a napokban tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.
A módosított jogszabály megtiltja, hogy a szovjet vezetésnek, katonai parancsnokainak és katonáinak a céljait, döntéseit és tetteit nyilvánosan a náci Németországnak és európai szövetségeseinek a nürnbergi nemzetközi törvényszék és más korabeli bíróságok által leírt céljaival, döntéseivel és tetteivel egy lapon emlegessék. Tilos továbbá a szovjet népnek a náci Németország legyőzésében játszott döntő szerepének, valamint a Szovjetuniónak az európai országok felszabadítása révén teljesített humanitárius küldetésének nyilvános tagadása.
A tilalom a nyilvános beszédekre, a „nyilvánosan bemutatott művekre”, a médiára és az internetre vonatkozik. Az indoklás szerint a médiában, egyebek között az orosz tömegtájékoztatásban is rendszeresen jelennek meg olyan megalapozatlan, általánosító, becsmérlő állítások, amelyek egyenlőségjelet tesznek a szovjet és a náci világháborús célok, döntések és magatartás közé.
A tilalom megsértéséért hasonló közigazgatási felelősségre vonás jár, mint a náci jelképek nyilvános demonstrációjáért. Ez a természetes személyek esetében egy-kétezer rubel, a tisztségviselők számára egy-négyezer rubel a jogi személyek esetében pedig tíz-ötven ezer rubel bírsággal, valamint a bűncselekmény tárgyának elkobzásával büntethető. (A rubel jelenleg mintegy négy forintot ér.) A fizikai személyek akár 15 napig terjedő adminisztratív letartóztatással is sújthatók.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a törvénymódosítással kapcsolatban óvott attól, hogy az újságírók új normák konkrét jogalkalmazási gyakorlatáig spekulációkba bocsátkozzanak arról, hogy nem vezet-e a változás túlzott tiltásokhoz. Mint mondta Oroszország nem szándékozik letagadni az 1939 és 1941 közötti orosz-német kapcsolatokat és az ebben az időszakban aláírt dokumentumokat, ugyanakkor „gyalázatnak” nevezte azokat a kísérleteket, amelyek Oroszországra próbálják hárítani a felelősséget a második világháború kirobbanásáért.
