Az Északi Áramlat-2 orosz gázvezetékről szerdán született amerikai-német egyezség nem azt jelenti azt, hogy minden eldőlt, Ukrajna nem hagy fel azokkal a jogi lépésekkel, amelyekkel megakadályozhatja a projekt beindítását – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
„A játék nem ért véget, csak meccs hosszabbításokkal folytatódik” – fogalmazott a tárcavezető. Kifejtette, hogy a gázvezeték tényleges beindításáig még sok minden van hátra: a csővezeték tanúsítása, a biztosítás, továbbá ami a legfontosabb, hogy miként fogják végrehajtani a pályázatban leírtakat.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy szerdán Ukrajna nemcsak politikai nyilatkozatot adott ki az Egyesült Államok és Németország közötti megállapodásról, hanem jogi lépést tett azáltal, hogy konzultációkat kezdeményezett az Európai Unióval. „Felvetjük azt a kérdést, hogy partnereink hogyan látják e megállapodások végrehajtását, hogy azok ne gyengítsék Ukrajna és Közép-Európa egészének energiabiztonságát. Másodszor, a tegnapi nyilatkozat nem oldja meg Ukrajna biztonságának kérdését, amely közvetlenül kárt szenved az Északi Áramlat-2 beindításától. És ez a legfőbb kifogásunk: a biztonság tekintetében nincsenek eléggé egyértelműen meghatározott konkrétumok az egyezségben” – fejtette ki.
Hozzátette: szükség van ezekre a konzultációkra annak megállapítása érdekében is, hogy vannak-e arra utaló jelek, amelyek szerint az Északi-Áramlat-2 megsérti az uniós jogokat és a szolidaritás elvét, továbbá a társulási megállapodás ide vonatkozó normáját.
Az Egyesült Államok és Németország szerdán bejelentette, hogy hivatalosan megállapodtak a gázvezeték építésének befejezéséről. Erről közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben az Ukrajnának is tettek néhány ígéretet, például Berlin pénzügyi segélyt ígért. Ezt követően az ukrán és a lengyel külügyminiszterek közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben leszögezték, hogy a csővezeték veszélyt jelent nemcsak Ukrajna és Közép-Európa, hanem egész Európa biztonságára nézve. Ígéretet tettek arra, hogy együttműködnek szövetségeseikkel az Észak Áramlat-2 beindításának megakadályozásában, amíg megoldást nem találnak a csővezeték okozta biztonsági problémákra.
Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart. A mintegy 1200 kilométer hosszú új vezeték befejezéséhez még 80 kilométer hosszúságban kell lerakni csöveket. Kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát.
