Törökország kompromisszumos megoldást javasol a NATO-szövetséges Egyesült Államoknak abban a vitában, amelyet az Ankara által 2019-ben beszerzett orosz Sz-400-as légvédelmi rendszer miatt folytatnak – derült ki Hulusi Akar török védelmi miniszternek a Hürriyet török kormánypárti napilap internetes oldalán megjelentetett szavaiból.
A török tárcavezető nyilatkozatában rámutatott: szó sincs arról, hogy Törökország folyamatosan használni fogja az orosz ütegeket, „ezeket a rendszereket a fenyegetettség mértékétől függően alkalmazzák”.
Akar rámutatott, hogy a NATO-tagállamok közül Görögország, valamint több közép- és kelet-európai ország rendelkezik orosz fegyverrendszerekkel, Athén például a korábbi generációs Sz-300-asokból állomásoztat Kréta szigetén. A Hürriyet emlékeztetett, hogy a Krétán található Sz-300-asok nem működnek állandóan, „tudvalevőleg nagyrészt raktárban állnak”.
A török védelmi miniszter jelezte: Ankara azt kezdeményezte, hogy a NATO égisze alatt folytassák le az Sz-400-asok török felhasználásáról szóló megbeszéléseket, és bár Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pozitívan állt a munkacsoport létrehozásához, az Egyesült Államok részéről elhangzott kijelentések ezzel ellentétesek voltak.
Akar az interjúban egyúttal arra is rámutatott, hogy a török-amerikai kapcsolatok legérzékenyebb pontja az a támogatás, amelyet Washington nyújt az Ankara által terrorszervezetnek és nemzetbiztonsági fenyegetésnek tartott észak-szíriai Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciának.
A miniszter hangsúlyozta: Törökország és az Egyesült Államok tud megoldást találni az Sz-400-asok jelentette kérdésekre, de az YPG-t illetően Ankara azt várja, hogy Washington „felismeri a valóságot”. Akar kifejtette: az YPG a főként Délkelet-Törökországban élő kurd kisebbség függetlenségéért 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárttól (PKK) kapja az utasításokat. „Egyáltalán nem hihetők az Egyesült Államok azon állításai, melyek szerint az YPG független a PKK-tól” – húzta alá, hozzátéve: „elképzelhetetlen, hogy az amerikai hírszerzés nem látja az YPG és a PKK közötti kapcsolatokat”.
Törökország 2019-ben szerzett be Sz-400-as légvédelmi rendszert Oroszországtól. Az ügyletet Washington élesen bírálta, és válaszul kizárta a kis-ázsiai országot az F-35-ös harci repülőgép-fejlesztési programjából, felfüggesztette a vadászbombázók eladását is Ankarának, és a jövőre vonatkozóan szankciókat helyezett kilátásba.
Az amerikai kormányzat amiatt aggódott, hogy az SZ-400-as ütegek a NATO-rendszerek szempontjából sebezhetőséget jelentenek majd. Törökország az amerikai állításokat nem tekinti megalapozottnak.
Az Egyesült Államok tavaly december 14-én újabb szankciókkal sújtotta a török védelmi ipart az SZ-400-asok vásárlása miatt. Az amerikai szankciók között szerepelt, hogy tilos amerikai exportengedélyek kiadása a török fegyverzetek beszerzését intéző, Hadiipari Elnökség (SSB) nevű hivatal részére, valamint befagyasztották a török hivatal négy vezető tisztségviselőjének bankszámláit, továbbá vízumkorlátozásokkal is sújtották őket.
Akar január közepén arra szólította fel az akkor még hivatalba lépésre váró amerikai vezetést, hogy vizsgálja felül a büntetőintézkedéseket.
