A képviselőház után a szenátus is megszavazta Washingtonban a külföldön történő megfigyelések újabb hat évre történő meghosszabbításáról szóló törvényt.
A törvény arra hatalmazza fel az amerikai hírszerző ügynökségeket, hogy külföldön az érintettek értesítése nélkül megfigyeljen célzott személyeket. A washingtoni politikai zsargonban „Szent Grálnak” elnevezett hírszerző programot 65:34 arányban fogadták el a szenátorok, s törvényt most a Fehér Házba küldik aláírásra. Donald Trump már jelezte, hogy aláírja.
Bár a törvény a külföldi információ-gyűjtésről szól, törvényhozók és jogvédő szervezetek tiltakozása ellenére is „benne hagyták” az amerikai állampolgárok elektronikus levelei, telefonbeszélgetései és más kommunikációs csatornái megfigyelését, lehallgatását. Az ellenzők azzal érveltek, hogy amerikai állampolgárok megfigyeléséhez a Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA) – és valamennyi hírszerző szervezetnek – külön felhatalmazást kellene kérnie.
A meghosszabbított törvény értelmében a Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI) is joga van használni a külföldön gyűjtött hírszerzési adatokat, ha amerikai állampolgárokra vonatkozó információk után kutatnak. Az FBI-nak azonban a nem szigorúan nemzetbiztonsági kérdésekhez kapcsolódó ügyekben engedélyt kell kérnie. Kivételt képeznek a gyilkossági vagy emberrablási ügyek.
A voksolás előtt Richard Burr, a szenátus hírszerzési bizottságának republikánus elnöke a programot „a létező legfontosabb hírszerzési eszköznek” nevezte, amellyel szerinte megóvható az Egyesült Államok biztonsága. Igazat adott viszont azoknak, akik szerint a törvény nem biztosít elegendő védelmet a magánélet sérthetetlenségének.
Mark Warner, a bizottság vezető demokrata párti politikusa – egyetértve Burr szenátorral – hozzátette, hogy ezzel a programmal tudomása szerint soha nem éltek vissza.
