Izgalmas pódiumbeszélgetésekkel kezdődött a Biztonságpiac 2015 Konferencia és Kiállítás második napja 2015. február 26-án. Összeállításunkban a konferencia programjának összefoglalóját olvashatják.
A konferencián készült fotók – folyamatosan bővülő – galériáját a Biztonságpiac.hu Facebook-oldalán tekintheti meg. Klikk!
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő rögtön egy friss hírrel adta meg a konferencia második napjának alaphangulatát: három volt szovjet muzulmán merényletet tervezett Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke ellen, akiket még a cselekmény végrehajtása előtt sikerült letartóztatni. Ennek kapcsán a szakértő két fontos veszélyre hívta fel a figyelmet. Az egyik az Iszlám Állam (ISIS), ami annak ellenére, hogy a globalizált világban utópiának számít egy kalifátus létrehozása, az ISIS mégis túlnőtt mindenen, és megalakult a radikális „állam”.
A konferenciát megnyitó pódiumbeszélgetésen elhangzott, a brit muzulmánok 27 százaléka támogatta a párizsi merényleteket. Az ISIS elleni küzdelem során azonban a befektett energia és pénz messze nem hozta az elvárt, illetve elvárható eredményeket. A másik fontos veszélyforrás az orosz-ukrán konfliktus. Az amerikaiak célja, hogy kiszorítsák Oroszországot Ukrajnából, az oroszok viszont úgy érzik, hogy minden, velük kötött szerződést felrúgnak – fejtette ki előadásában Nógrádi. Az ENSZ közgyűlésen elhangzott az az amerikai elvárás, hogy addig legyen embargó, amik ők akarják, és nem a németek.
Nógrádi ugyanazt a forgatókönyvet látja megvalósulni a Krím-félsziget Ukrajnától való elszakítása során, mint anno Koszovó létrehozásakor. Az együttes fellépést azonban több konfliktus is nehezíti: az egyik, hogy sok európai ország szerint az amerikai érdek ütközik az EU-s előírásokkal. A másikat egy Joschka Fischer idézettel szemléltette a szakértő: „Németország Európának túl nagy, a világnak túl kicsi”. Ennek a két nagyhatalomnak a szembenállása tehát kerékkötője lehet egy egységes megoldás kialakításának. A magyar helyzet abból a szempontból speciális, hogy a cél ugyanaz, mint Németországé, Ukrajna viszont a szomszédunk így akár külpolitikai szempontokat is figyelembe kell venni egy-egy döntés meghozatala során. Ahogy Nógrádi fogalmazott a helyzet kapcsán: „Világháborús nincs, melegháborús veszély van”.
Zsitnyányi Attila, a Magyar Védelmiipari Szövetség elnöke arról beszélt, hogy azon termékek esetében, amelyekre vészhelyzet esetén van szükség, elsősorban a magyar fejlesztések előtérbe helyezése a fő cél. Különösen akkor, ha itthon is előállítható az, amit egyébként külföldről szerzünk be. Az aktuális konfliktusok fényében hangsúlyozta azonban, hogy a nemzetközi szankciók miatt háborús övezetbe nem is lehet exportálni.
Az új fejlesztések kapcsán Móró Lajos, a HM EI Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy befejeződött egy, világviszonylatban is érdeklődésre számot tartó biolabor kifejlesztése. A BSL 4-es besorolású, a legmodernebb felszereléssel és szakképzett kiszolgálószemélyzettel felálló labor akár sivatagi körülmények között is non-stop működésre képes. A teljesítmény érzékeltetésére Móró elmondta, hogy míg például egy ebola-fertőzéses gyanú kapcsán a mintákat Washingtonban 24 óra alatt azonosítanának, addig mobil labor pár óra alatt megkaphatja a vizsgálati eredményt. A kettős – katonai és civil – felhasználásra is alkalmas labor kritikus helyzetben is bárhol bevethető, nem csak háborús övezetben. A párizsi incidensek kapcsán a drónok szabályozásának fontosságáról is beszélt a vezérigazgató. A HM EI is rendelkezik saját fejlesztésű pilóta nélküli repülővel, amelyet elsősorban honvédségi felhasználásra szántak. Móró rámutatott: amit lehet, azt magyar beszállítóktól szerzi be a HM EI.
Kocsis László védelmi- és biztonsági-ipari szakértő megjegyezte, hogy a ’90-es évek változásai után kevés, korábban piacvezető cég maradt fenn, a túlélő vállalkozások is átalakultak, és megjelentek az új, kisebb létszámú cégek, ám ezek is tudnak „újat mutatni” a nagy külföldi multiknak. A védelmi iparral kapcsolatban megjegyezte: ebben a szegmensben is szükség van egy egységes, dinamikus szemléletmódra, amelyhez tudásközpontok kialakítása lehet a legcélszerűbb.
Sevecsek János, a Carinex Kft. igazgatója is reflektált az ukrán konfliktusra. Mint mondta: az első hibrid háborúként vonul majd be a történelembe, hisz nagyon sok eszközt most vetnek be először élesben. A szakember példaként a drónokat említette, és felhívta a figyelmet a jogszabályi szabályozás sürgősségére, enélkül beláthatatlan következményekkel járhat ezeknek az eszközöknek az elterjedése. A kibertérben megjelenő fenyegetések szintén olyan kihívásokat jelentenek, amelyekre reagálni kell. Tavaly egymilliárd dollárnyi kárt okoztak ezek a támadások, amelyeknek mintegy harmada a bankok ellen irányult. Mint Sevecsek elmondta, a magyar it-szakemberek tudása világhírű, és erre kell alapozni. Előnyt jelenthet továbbá az is, hogy sok ország nem is akar nagyhatalmakkal üzletelni.
Technológiai fejlesztések a biztonság szolgálatában
Gárdonyi Gergely, a Bűnügyi Szakértő és Kutató Intézet bűnügyi igazgatóhelyettese elmondta, hogy milliárdos fejlesztések történtek az utóbbi évek során, valamint 120 millió forintért új helyszínelő buszokat is beszereztek. A fejlesztések az olyan optikai módszerek előretörését jelzik, amelyekkel új spektrumú nyomokat vizsgálhatnak. Új, innovatív fejlesztésnek számít a talajradar is, amit már sikeresen használtak is nyomozások során.
Otti Csaba magánbiztonsági szakértő (Óbudai Egyetem Biometria Tanszék) szerint egyre nagyobb igény van a biometriára, az egyedi jellemzők alapján történő azonosításra, nagy újítások azonban még nem kimondottan láthatók egyelőre. Azt mindenesetre a szakértő örömtelinek tartja, hogy egyre több cég akar belépni erre a piacra, ám ezzel jelentősen felértékelődik azoknak a szakembereknek a tudása, akik valóban tudnak megoldásokat szállítani. A fejlesztésekre a piaci igények figyelembevételével kerül sor. Az okostelefonok veszélyei kapcsán Otti Csaba hatalmas a kockázatnak tartja a nem biztonságos eszközök rácsatlakoztatását egy biztonsági rendszerre.
Kalcsó Attila, az Aspecis Kft. szakértője a speciális alkalmazások kezelésére alkalmas, például a rossz látási viszonyok kezelésére is használható képrögzítő eszközök gyártását jelentős új trendnek tartja. Mint Wilhelm Tibor, a T-Systems Magyarország Zrt. senior értékesítési konzultánsa elmondta, mivel integrátorként közelebb állnak az ügyfélhez, így egyszerűbb visszacsatolást tudnak biztosítani a gyártók felé. A fejlesztéseket egy nagy központi hálózatra építik fel, az ügyfelek pedig arra kapcsolódva választhatják ki a számukra megfelelő termékeket.
A kukában köthet ki a „133-as törvény”
A kétnapos konferencia záróbeszélgetésén Christián László a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának (NKE RTK) tanszékvezetője elmondta, mivel nincs szoros értelemben vett megrendelői kör, így magára a szakmára figyelve alakítják át a képzést. Ez egyrészt a magánnyomozói, másrészt pedig az önkormányzati rendészeti specifikáció terén jelent változásokat. 2015 szeptembertől elindul a magánnyomozó szakirányú képzés, ami egy két féléves továbbképzési szakot jelent. A külföldi kapcsolatépítés is megkezdődött, hisz nagy a lemaradás. Indul egy kutatás is azzal kapcsolatban, hogy mit tudnak az emberek a magánbiztonság tevékenységéről, illetve hogyan értékelik a rendőrség munkáját. Megjegyezte azt is, hogy a rendészet és a magánbiztonság kapcsolatát újra kell gondolni, valamint azt, hogy elvárás lenne, hogy a szakterületen működő cégeknél csak szakirányú felsőfokú végzettséggel lehessen vezető beosztást betölteni.
Fialka György, a Magyar Biztonsági Vezetők Egyesületének (MBVE) elnöke a minél szélesebb együttműködés kialakításának fontosságáról beszélt, hisz egymás tudásának megismerése egy nagyon fontos cél. De legalább ilyen fajsúlyos kérdésnek tartja az utánpótlásképzést is. Ennek érdekében projekteket írnak ki, melyeket a hallgatók szakdolgozat keretén belül valósíthatnak meg, továbbá igyekeznek anyagi támogatást is biztostani. Fialka elmondta, hogy szükség van egy magánbiztonsági szakszótárra is, hogy a terület képviselői között meglegyen a közös nyelv. Érdemes továbbá az államigazgatás, illetve az egészségügy felé is nyitni. A jogalkotásban való részvételt kiemelten fontosnak tartja. Cél a szakterületek specifikációja, hiszen így hatékonyabb lehet a működés. „A közbiztonság nem közügy, hanem közös ügy, ezért a legoptimálisabb szolgáltatást kell nyújtani” – mondta. Ehhez viszont szükség van a ciklikus tudás frissítésére.
Imre Sándor, a Magyar Biztonsági Fórum (MBF) elnöke a közös tudásbázis megteremtését emelte ki a főbb célok közül, példaként pedig egy olyan fehér lista létrehozását említette, amelyen a szóba jöhető partnerek szerepelnek. Ezen kívül a megelőzésre és a közös együttműködésre is nagy hangsúlyt kell fektetni, akárcsak a magáncégek képzésére. A törvényi szabályozások tekintetében pedig az adatkezeléssel kapcsolatos előírások felülvizsgálatát tartaná szükségesnek.
Mandrik István, a Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetségének (MBVMSZ) elnöke az elmúlt időszakra visszatekintve elmondta, hogy a válság okozta tényezőkön túllépett a szakma, a vagyonőrök továbbképzése pedig sikeresen lezárult. A jövőben erősíteni kívánják az érdekvédelmi képviseletet, ami további tagtoborzással is jár. Mandrik üdvözölné azt is, ha sikerülne csatlakozni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez. Rövidtávú cél a foglalkoztatásbiztonság, és a civil szakmaiság megerősítése, hiszen – mint mondta – ez egy polgári szakma. Érdekességként megemlítette, hogy jelenleg 8231 biztonsági cég van idehaza, míg a közbeszerzési pályázatokon kevesebb mint száz cég indul. A rezsióradíj bevezetése után azonban jelentős átrendeződés várható.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara (SZVMSZK) társadalmi elnöke, Valenta László struktúraváltást tartana üdvözítőnek. Kérdés azonban, hogy mekkora igény van a magánnyomozásra. Ennek kapcsán megemlítette, hogy a pótmagánvád intézményét nem lehetne fenntartani, ha nem lennének magánnyomozók. Az oktatásügy hibájából viszont sok lett az ügyvéd, akik bojtárokkal intéztetnek el ingyen mindent, amit korábban magánnyomozó végzett. Rendkívül fontosnak tartja a magánbiztonsági törvény megalkotását, és a közbeszerzési törvény módosítását is, hisz a szakmai kamaráknak nincs lehetőségük a véleményezésre. Hangsúlyozta – és ebben teljes volt az egyetértés az MBVMSZ elnökével –, hogy a „133”-as törvény mára idejétmúlttá vált, és el kéne gondolkozni az elvetésén.
A Magyar Detektív Szövetség elnöke, Baráth György szerint hazánkban nagyon nehéz magánnyomozást folytatni, hiszen a nyomozók keze meg van kötve: csak akkor juthatnak hozzá fontos adatokhoz, ha a megrendelő is hozzáfér. Meglátása szerint az a probléma, hogy a magánnyomozást besorolták a személy és vagyonvédelem alá. Részletes magánnyomozói törvény kellene, ami önálló kamarát hozna létre. Ehhez azonban módosítani kéne az adatvédelmi törvényt, és a Ptk. vonatkozó passzusait is.
