A magyar hadiipar nem volt, hanem lesz – jelentette ki Hende Csaba honvédelmi miniszter a Biztonságpiac 2013-2014 konferencia megnyitóján.
Ismertetése szerint korábban 35-40 ezer ember dolgozott a magyar hadiipar területén, nemzetközi hírű találmányok kötődtek hozzá, és a világpiacra történő értékesítés révén ez komoly exportbevételeket is jelentett. A rendszerváltozás következményeként azonban a magyar hadiipar, a sikeres vállalatok szétestek, a szakembergárda szétszóródott. Hende azt mondta: az elmúlt négy év arról is szólt, hogy lépésről-lépésre újraépítsék a hadiipart.
A miniszter kiemelte: az elmúlt négy évben a Honvédelmi Minisztérium négy hadiipari vállalata is több olyan termékkel tudott előrerukkolni, amelyek komoly jövő előtt állnak. Ilyenek például a drónok (pilóta nélküli repülőeszközök), a víztisztító berendezések vagy a közelmúltban bemutatott legmagasabb biztonsági szintű mobillabor.
Hende úgy fogalmazott: „a saját haderőnket a lehetőségek értelmes határáig a hazai ipar termékeivel kell felszerelni”. Ugyanis, ha a 100 euróba kerülő katonai eszközt, mondjuk egy aknavetőt Spanyolországból szerezzük be, az a spanyol gazdaság számára jelent munkahelyeket, adóbevételeket. Míg, ha ugyanezt a 100 euróba kerülő aknavetőt Magyarországon gyártják le, abból 50 euró rögtön visszakerülne a magyar költségvetésbe. Ezért törekednek minden adandó alkalommal a hazai lehetőséget választani – tette hozzá.
A miniszter kiemelte: a biztonság a legfontosabb érték, amit az állam polgárainak adhat. A biztonság garantálásához fontos, hogy minden érintett – katonák, rendőrök, polgárőrök, a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás és a hadiipar dolgozói is – összefogjanak – hangsúlyozta.
A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ), a Magyar Rendészettudományi Társaság és a Biztonságpiac.hu Kft. által közösen szervezett konferencián Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a XXI. század infokommunikációs és tudásalapú társadalmában rendkívüli módon felértékelődik a bűnmegelőzés és a prevenció.
Csóti András, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetője kiemelte, hogy a magyar büntetés-végrehajtási intézetekben tavaly egy sikeres fogolyszökés sem volt. Fontos eredménynek nevezte, hogy tavaly év végén az Országgyűlés elfogadta azt a – jövő januártól hatályos – törvényt, amely új alapokra helyezi a büntetés-végrehajtás működését.
A parancsnok kitért arra is, hogy a következő két évben több mint háromezer új férőhely létesítését tervezik, hogy megoldják a magyar büntetés-végrehajtás legnagyobb problémáját, a túlzsúfoltságot. Ezen kívül már tárgyalnak a távtárgyalási rendszer kiépítéséről, és az elektronikus távfelügyeletet is szeretnék megvalósítani – mondta Csóti.
