A munkáltatók ma már egyre ritkábban hagyják figyelmen kívül a képernyő előtti munkavégzés munkavédelmi előírásait. Tavaly mindössze száz intézkedést kellett hozni a felügyelőségeknek, a bírságkiszabás pedig egyáltalán nem jellemző az ilyen típusú hiányosságoknál.
A képernyő előtti munkavégzés számos egészségügyi kockázatot hordoz magában a munkavállaló számára. Az állandó egy helyre való összpontosítás, a szem megerőltetése, a helytelen testtartás és a nem megfelelően kialakított munkakörnyezet a szem romlásához, fejfájáshoz, fáradtsághoz, stresszhez, hát-, nyak-, kéz- és gerincfájdalomhoz is vezethet. A képernyős munkahelyen ezért a munkáltatónak speciális munkavédelmi előírásokat is előír a jogszabály.
Képernyő előtti munkavégzésről beszélünk, ha a munkavállaló napi munkaidejéből legalább napi 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ.
A munkáltató kötelezettsége
A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló egészségügyi minisztériumi rendelet szerint a munkáltatónak a munkát úgy kell megszerveznie, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tíz perces – össze nem vonható – szünetek szakítsák meg. A képernyő előtti munkavégzés összes ideje a napi hat órát nem haladhatja meg.
A főszabály alól kivételt jelent, ha az óránkénti tíz perces szünet más életét, testi épségét, vagy egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyeztetné, továbbá ha az adott technológia miatt az nem lehetséges. A munkát azonban ilyenkor is úgy kell megszervezni, hogy a munkavégzést rendszeres időszakonként – a munka jellegéhez igazodva, a veszélyhelyzet elkerülésével – szünetek szakítsák meg vagy más tevékenység váltsa fel. A szünetek egyszeri időtartama ekkor sem lehet kevesebb, mint tíz perc, a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje pedig nem haladhatja meg a napi munkaidő 75 százalékát.
A képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, majd ezt követően kétévente a munkáltató köteles a foglalkozás-egészségügyi orvosnál a munkavállaló szem- és látásvizsgálatát kezdeményezni. Ugyanezt kell tennie, ha a dolgozó a munkával összefüggésbe hozható látási panasszal fordul hozzá. Ha a vizsgálat alapján az orvos éleslátást biztosító szemüveg használatát látja szükségesnek, annak költségét a munkáltató köteles állni.
A képernyős munkahely helyes kialakítása
A munkavállalók egészsége és balesetvédelme szempontjából természetesen a monitor előtt végzett „könnyű” munkánál sem mindegy, hogy milyen munkaeszközzel és milyen körülmények között végzik. Az általános munkavédelmi előírások mellett több speciális szabálynak is érvényesülnie kell. A képernyőn megjelenő képeknek, ábráknak, jeleknek például megfelelő méretűnek kell lenniük, hogy jól láthatók legyenek, a monitor képének pedig nem szabad villódznia, ugrálnia. Ugyanilyen káros és zavaró lehet, ha túl fényes vagy túl sötét a kép. A képernyőnek szabadon elfordíthatónak és dönthetőnek kell lennie. A billentyűzetnél ugyanígy az a jó, ha dönthető és a monitortól különálló annak érdekében, hogy kényelmes testtartásban lehessen dolgozni rajta. A billentyűzet előtt legyen elég hely, hogy a számítógép-kezelő kezét és csuklóját megtámaszthassa.
A munkaasztalnak fényvisszaverő felülettel és elegendő hellyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a monitor, a billentyűzet, a csatlakozó eszközök és a munkához szükséges más tárgyak kényelmesen elférjenek rajta. Nagyon fontos, hogy a munkaszék szabad mozgást és kényelmes testhelyzetet biztosítson a munkavállalónak. Mivel az asztalok legtöbbször nem állíthatóak, a szék magasságánál ez szigorú előírás. A szék támlája ugyanígy legyen magasságában állítható, és emellett dönthető.
A képernyős munkahely kialakításakor figyelemmel kell lennie a természetes és a mesterséges fények „útjára” is. A bútorok és a számítógép, valamint a monitor elhelyezésénél ügyelni kell arra, hogy a fényforrások (ablakok, lámpák), a világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, tükröződést a képernyőn. Az ablakokat igazítható függönnyel, reluxával kell ellátni, hogy a képernyős munkahelyre eső nappali megvilágítást csökkenteni lehessen.
A munkavédelmi felügyelőségek tapasztalatai
A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló egészségügyi minisztériumi rendeletben előírt kötelezettségek végrehajtását a területileg illetékes fővárosi, illetve megyei kormányhivatalok munkavédelmi felügyelőségei ellenőrzik.
Az ellenőrzések tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az ellenőrzött munkáltatók általában felkészültek a képernyő előtti munkavégzésből származó megterhelés, illetve igénybevétel megelőzését szolgáló intézkedésekre, és egyre ritkábban fordul elő olyan eset, hogy figyelmen kívül hagyják a rendeletben foglalt munkavédelmi kötelezettségeiket – tájékoztatott a Nemzeti Munkaügyi Hivatal. E kedvező változásban része van a munkavédelmi ellenőrzésekkel párhuzamosan zajló, egyre szélesebb körű tájékoztatásnak és a munkáltatók javuló kockázat-felismerési és kockázatkezelési gyakorlatának is.
Az ellenőrzések, panaszok és közérdekű bejelentések alapján a tárgyi feltételekkel kapcsolatban a leggyakoribb hiányosságok a munkakörnyezet rossz mesterséges megvilágítása, a kedvezőtlen munkahelyi klíma, a nem megfelelő bútorzat (például a munkaszék nem állítható, vagy igény esetén sem biztosítanak lábtámaszt), a képernyő rossz elhelyezése (ezért tükröződik vagy ellenfényt kap), illetve az, hogy a munkáltató nem látja el a munkavállalót éleslátást biztosító szemüveggel. A munkaszervezési hiányosságok között előfordul, hogy esetenként jogszabályellenes mértékű a túlóráztatás, így a képernyő előtti munkavégzés jelentősen meghaladja a jogszabályban előírt mértéket.
A munkavédelmi felügyelőségek tavaly a képernyő előtti munkavégzés szabályainak megszegése miatt összesen 100 intézkedést hoztak (79 hiányosság megszüntetését előíró határozat és 21 figyelemfelhívás formájában).
Mivel a képernyő előtti munkavégzés szabályainak a megszegése önmagában nem jelent súlyos veszélyeztetést a munkavállalókra nézve, nem jellemző a bírságkiszabás az ilyen típusú hiányosságoknál.
Amennyiben a képernyős munkahelyen dolgozó munkavállaló úgy ítéli meg, hogy munkáltatója az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit nem biztosítja, panaszával, bejelentésével – az érintett munkáltató nevének és munkahelye címének pontos megadásával – a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőséghez fordulhat. A panaszost, illetve a bejelentőt nem érheti hátrány ennek megtétele miatt. A munkavédelmi felügyelőség a panaszokat, közérdekű bejelentéseket kivizsgálja és a képernyő előtti munkavégzés szabályainak megszegése esetén a szükséges intézkedéseket megteszi.
