Januárban 62 százalékkal többen kötnek haláleseti (kockázati) életbiztosítást, mint az év további időszakában – ez derül ki a 4Life Direct biztosításközvetítő több tízezer magyarországi ügyfelének 2014-2016 között vizsgált adataiból.
A tendencia hátterében – ellentétben sok más típusú életbiztosítással – nem pénzügyi motivációk, hanem elsősorban lélektani-pszichológiai tényezők állnak: az ünnepek felerősítik az érzelmeket és a családtagok iránti gondoskodás vágyát.
Egyre népszerűbbek a halálesetre szóló biztosítások Magyarországon, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) adatai szerint 2010-2015 között 143 százalékkal (16 milliárdról 39 milliárd forintra) növekedtek az ehhez a biztosítási típushoz kapcsolódó díjbevételek hazánkban. A haláleseti életbiztosítások – amelyek jellemzően az idősek, illetve az 55 év felettiek körében népszerűek – a biztosítást kötő halála esetén annak családtagjai, rokonai, vagy bármely megjelölt kedvezményezett számára jelentenek előre meghatározott összegű anyagi segítséget – például hagyatéki, temetési költségek, vagy bankkölcsön megfizetésének fedezésére.
Jóllehet nincs rá racionális pénzügyi magyarázat, mégis a halálesetre szóló biztosításkötések száma jelentősen megugrik az év első hónapjában. A 4Life Direct biztosításközvetítő több tízezer magyarországi ügyfele biztosítási adatainak vizsgálata alapján januárban az év további időszakához képest mintegy hatvan százalékkal többen kötnek ilyen típusú biztosítást. Amíg más típusú életbiztosítások vagy megtakarítási termékek igazi szezonja különféle pénzügyi okokból – többek közt az év vége előtt kihasználható adókedvezmények, vagy az év végi jutalmak befektetése miatt – jellemzően az év végére esik, a haláleseti biztosítások januári dömpingje mögött nem fedezhetők fel pénzügyi motivációk.
A tendencia mögött feltehetően elsősorban lélektani-pszichológiai okok húzódnak, amiért az ünnepek, illetve éppen az ünnepek elmúlása lehet a felelős. A 4Life Direct tapasztalatai szerint a halálesetekre szóló biztosításkötések januári megélénkülésének egyik fő oka, hogy az ünnepek felerősítik az érzelmeket, illetve főként a közelmúltban elveszített családtagok hiányát. Ez egyben a még köztünk lévő szeretteink iránti gondoskodás vágyát is növeli: gondoskodni szeretnének róluk akkor is, ha ők már nem lesznek – így sokan egyfajta ajándékként tekintenek erre a típusú biztosításra, amellyel később jelentős terheket vehetnek le hozzátartozóik válláról.
A másik lehetséges ok éppen az ünnepek elmúlásából, az ünnepek utáni kiábrándultságból fakad. Egy, a 2000-es években készült pszichológiai kutatás rávilágított, hogy január harmadik hétfője az év legdepresszívebb napja, amelyben az is közrejátszik, hogy ebben az időszakban már lecsengett a karácsonyi varázs, a többség megszegte már az újévi fogadalmakat, hamar sötétedik, hideg van, és sokat kell várni a következő ünnepi időszakig és a tavaszig. Azok az emberek, akik a tél elején rossz hangulatban voltak, abban bíztak, hogy karácsony után és az új évben minden jóra fordul, január harmadik hetére rádöbbennek, hogy ez nem így van.
A fenti tényezővel is összefügg, hogy a világ számos országában és Magyarországon is az év első hónapjában halnak meg a legtöbben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015-ben és 2016-ban az év többi hónapjával összevetve átlagosan mintegy húsz százalékkal volt magasabb a halálozások száma januárban. Az elmúlt öt év átlagát számítva pedig a február-december időszakot 12 százalékkal meghaladva szintén januárban volt a legmagasabb a halálozások száma. A januári halálozási számok megnövekedésében a depresszív hangulat mellett természetesen több egyéb tényező is szerepet játszik: a hideg időjárás, mely az influenza mellett légzési és keringési zavarokat is okozhat, így a tüdőgyulladás és az agyvérzés is gyakori halál ok.
