Míg formaruhát nem, védőruházatot kötelező a munkáltatónak biztosítania a dolgozói számára. Milyen azonban a jó munkaruha, és miért „érdemes” hordani? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Biztonságpiac.hu.
Munka- és munkavédelmi ruha alatt olyan ruházatot értünk, amely megvédi a dolgozót a munkája során ért szennyeződésektől, külső behatásoktól, továbbá – az esetek többségében – egységes megjelenést is biztosít, ezzel jelezve a “hovatartozást”. Sokan összekeverik, de a munkaruházat (vagy formaruha) és a munkavédelmi (vagy védő-) ruházat nem ugyanazt jelenti – ugyanakkor a köznyelvben mindkettőt munkaruhának nevezzük. Munkaruházat például egy ügyfélszolgálaton dolgozó munkatárs öltönye, amely nincs kitéve nagy mértékű fizikai behatásnak, inkább az egységes megjelenést szolgálja. Védő ruházat ugyanakkor például az építőiparban használatos fejvédő vagy légzésvédő maszk, aminek viszont már az a feladata, hogy megelőzze, megakadályozza a sérülést, károsodást. Persze ez is lehet egységes megjelenésű (például egységes kék sisak céglogóval), és ez esetben már a formaruházattól elvárt funkciót is betölti – mondta Kern Péter, a Kazur Uniform Kft. ügyvezető igazgatója.
Kik hordanak ma munka- és védőruhát?
Munkaruhát ma nem kötelező biztosítani a dolgozók számára, a vezető ezzel csak hozzájárulhat a könnyebb és kényelmesebb munkavégzéshez. A munkavállalói oldalt nézve azt is mondhatjuk: munkaruhát az a beosztott visel, akitől elvárja a vezetője. Ezzel együtt azonban egy őrző-védő cég potenciája nagy mértékben csorbulna, ha például az állománynak nem lenne egységes a megjelenése, így itt elemi érdeke formaruhát adni a vezetőségnek.
A munkaruhával szemben védőruházatot kötelező a munkáltatónak biztosítania, ha a munkavégzés azt megkívánja. Minden esetben kötelező adni és nem választható – hangsúlyozta Kern Péter. A ruha jellegét tekintve egy kesztyű lehet a munkaruházat része, de lehet védőeszköz is – ebben az esetben a munkavégzés jellege az, ami eldönti a kesztyű „státuszát”. Ha például nem szeretnénk, hogy a villanyszerelő saját ruhát használjon, és az kopjon, porosodjon, érdemes derekas nadrágot és kabátot adni neki. Azonban ha a dolgozó áramütésnek van kitéve munkája során, akkor a védőkesztyűt már kötelező biztosítani a számára.
A „jó” munkaruha és a divat
A jó formaruha ismérve, hogy kellemes a viselése, tartós és egy viselési időszak alatt nehezen, vagy egyáltalán nem gyűrődik – ez utóbbi inkább az öltöny, kosztüm esetében fontos. „Ebből adódóan a kevert szálas alapanyagokat preferálom – hacsak ezt a munkahely jellege nem zárja ki. Egy üzemanyagtöltő állomáson a munkaruhának például pamutnak kell lennie, hogy fel ne gyújtsa a szikra. Sokszor találkozunk azzal a kijelentéssel, hogy a „jó ruha legyen pamut, vagy öltönyöknél gyapjú”. Ez nagy tévhit. A gyapjú öltöny gyűrődik, hosszú távon bolyhosodik, és nem annyira tartós. Egyszerűen nem formaruhára van kitalálva. A kevert szálas alapanyagból készült ruhánál azonban a hozzáadott műszál már „gondoskodik” arról, hogy az anyag később gyűrődjön, tartósabb legyen, és ne bolyhosodjon. Ma már a polyester technológia rendkívül fejlett. Míg a munkaruhánál a tartósság a fő szempont, a munkavédelmi ruhánál természetesen az, hogy hatékony védelmet nyújtson. Szerencsére ezeknek a termékeknek a szakirányú bevizsgálása rendkívül szigorú és szakszerű” – hangsúlyozta Kern Péter.
Ma már egyre nagyobb elvárás a gyártók felé, hogy ne csak tartós és jó minőségű legyen a munkaruha, de haladva a korral, divatos és jó megjelenésű is. Több gyártó cég próbál versenyelőnyt elérni azzal, hogy komplett termékcsaládokat, formatervezett munkaruhákat tervez és dob piacra – ami jó irány, hiszen mindenki szívesebben visel divatos ruhát.
Kinek a költsége?
Akár formaruhaként, akár védőruhaként hordja a munkavállaló a ruházatot, a munkáltatónak kell azt biztosítania, és ezzel együtt a költségét állnia. Erre azonban a gyakorlat rácáfol: a munkáltatók egy része ugyanis a munkavállalókra terheli az előírt formaruha költségeit. Ha pedig ki is fizeti a dolgozónak az árát, inkább csak „szükséges rossznak” tekinti, és sokszor az olcsóbb minőség mellett dönt (ami hosszú távon nem kifizetődő).
Pedig az egységes megjelenést biztosító formaruha használata hatalmas előnyt kölcsönöz egy vállalatnak – véli az ügyvezető, hozzátéve: „Képzeljük csak el, ha egy szolgáltató cég ügyfélszolgálatán minden ügyféllel találkozó munkatárs más-más ruhában lenne. Ez az ügyfelekben legalább is megrökönyödést keltene, hiszen nem tükrözi az adott vállalat egységét, szervezettségét. Az egységes formaruha ugyanolyan – ha nem fontosabb – része egy cég arculatának, mint egy céglogó vagy az üzletberendezés. A tapasztalatom szerint ezt a cégvezetők is egyre jobban felismerik. A védőruházat fontosságát talán nem kell részletezni, egyértelmű, hogy az egészséget, testi épséget védi; és a „gazdasági szempontot” tekintve is tudjuk, hogy az egészségkárosodást lényegesen olcsóbb megelőzni, mint később orvosolni.”
