A héten hét vármegyében, csaknem tízezer hektáron védekeznek a szakemberek a szúnyogok ellen — közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) helyettes szóvivője.
Dóka Imre közleménye szerint a vizes élőhelyek közelében lárvagyérítés lesz, míg huszonnyolc településen kifejlett szúnyogok elleni kezeléseket végeznek.
Tudatták: a következő napokban a Duna felső és középső szakaszán dolgoznak a szakemberek, Komárom, Budapest és a Csepel-sziget térségében földi úton gyérítik a szúnyogokat, míg a Szigetközben légi és földi eljárást egyaránt alkalmaznak. Több helyen szükség van már a kifejlett szúnyogok elleni védekezésre is, azt azonban csak szélcsendes időben, az esőket követően lehet elvégezni. A következő időszakban a Tisza-tó környéki településeken terveznek kezeléseket, erről az érintett önkormányzatok egyedi értesítést kapnak, majd a kezelések pontos időpontjáról a lakosságot is tájékoztatják.
A szúnyoglárvák ellen egy speciális készítményt vetnek be, amely baktériumok által termelt szelektív hatóanyagot tartalmaz. A szer az alkalmazott dózisban a szúnyoglárvákon kívül más élőlényekre nincs hatással, így élővizekben is felhasználható. A készítményt földi úton folyadék formában, permetezéssel juttatják ki a gépjárművel vagy gyalogosan megközelíthető tenyészőhelyekre. A repülőgépről az ártéri erdőkben végzett kezeléseknél granulátum formulát alkalmaznak, amely képes áthatolni a növényzeten, így a lombos fák alatt lévő vízterületeket is hatékonyan lehet kezelni.
Érdemes a ház körül kialakuló kisebb vizeket felszámolni, a csatornákat, árkokat megtisztítani, a vízgyűjtő edényeket hálóval lefedni, a virágcserepekben, kerti játékokban megálló vizet kiönteni. Ezzel nemcsak közvetlen lakókörnyezetünkben csökkentjük a zavaró rovarok számát, hanem az inváziós fajok további térhódítását is nehezítjük – hívta fel a figyelmet Dóka Imre.
Kitért arra is, hogy a csapadékos tavaszi időjárás miatt folyamatos a szúnyogok elleni védekezés. A csípőszúnyogok lárvái az állandó vizek védett, növényzettel borított szegélyzónáit kedvelik, de a legnagyobb tömegben az áradások és esőzések után ideiglenesen felgyűlt vizekben fejlődnek ki. Idén a Dunán és a Tiszán is levonult egy-egy kisebb árhullám, a mostani esőzések a Dunántúlon ismét megemelik a vízfolyások szintjét, azaz a Dráva, a Rába, a Duna és mellékfolyóik mentén nagy valószínűséggel újabb tenyészőhelyek alakulnak ki.
