Több tízezer ember életébe kerülhet, ha Ukrajna újfent katonai erővel próbálja meg megoldani a kelet-ukrajnai konfliktust – írta a Novaja Gazeta (NG) című független orosz napilap, azt állítva, hogy forrásai szerint Kijev rászánhatja magát az offenzívára.
A lap egyebek között ennek előjeleként értékeli, hogy a hétvégén merényletet kíséreltek meg Ihor Plotnickij, a magát önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság vezetője ellen. A NG szerint Kelet-Ukrajnában a nyár közepe óta fokozódik a tűzpárbajok hevessége.
A több újságoldalnyi helyzetelemző összeállítás szerzői rámutattak, hogy az elmúlt hetekben válság lépett fel Oroszország és Ukrajna diplomáciai viszonyában is – Kijev nem akar új orosz nagykövetet fogadni – és a „hurrá-hazafiak” retorikája mindkét országban eldurvult. Mindeközben a két szakadár „köztársaságban”, valamint Kijevben folyamatosan csökken a csúcsvezetés népszerűsége, amelyet azok az elszegényedett lakosság előtti kardcsörtetéssel próbálnak meg ellensúlyozni.
Az elemzés kitért arra, hogy a válság rendezését célzó minszki megállapodások aláírását követően mind Ukrajna, mind a szakadár területek fegyveres erői a minőség új szintjét érték el. A kormánycsapatok élőerőben többszörös, anyagi és műszaki eszközök tekintetében pedig jelentős túlerőben vannak, ám a magukat önhatalmúlag kikiáltott köztársaságok a korábbi felkelő egységekre támaszkodva szervezett hadseregeket állítottak fel, amelyek képesek védekezni. Ezek a fegyveres erők egyébként nem engedelmeskednek a közismerten korrupt donyecki vezérnek, Olekszandr Zaharcsenkónak.
A lap szerint az általa megszólaltatott, többnyire név nélkül nyilatkozó szakértők, ha véleményük a részleteket tekintve el is tért egymástól, abban egyetértettek, hogy az ukrán fegyveres erők támadása „teljesen valószínű” lehetőség. Ezt arra a meggyőződésükre alapozták, hogy a minszki megállapodások két pontja végrehajthatatlan. Egyfelől az Oroszország által támogatott szakadár vezetők nem hajlandók átengedni a kormányerőknek az ukrán-orosz határ feletti ellenőrzést, másfelől viszont az ukrán vezetés képtelen a minszki alku betűjének megfelelően módosítani az alkotmányt.
Az ukrán elitnek főleg az ország nyugati régióiban és a fővárosban – vagyis a konfliktusövezettől távol – összpontosuló, harciasabb része szerint Kijevnek ugyanazt a taktikát kellene folytatnia, mint amit annak idején Moszkva követett a Kaukázusban. Emlékeztetnek rá, hogy Oroszország, miután Haszavjürtben békemegállapodást kötött a csecsen lázadókkal, erőgyűjtésbe kezdett, hogy aztán, a második csecsen háborúban gyorsan leverje őket.
A NG úgy értesült, hogy Kijevnek mintegy százezer, a szakadároknak pedig 30-32 ezer katonája áll fegyverben a térségben. A lap az ukrán védelmi tárcától azt a tájékoztatást kapta, hogy a két ország határán 13 ezer orosz katona állomásozik, több száz egységnyi különböző rendeltetésű haditechnikával felszerelve. Ezzel szemben a Kijevvel szemben álló erők azt állították, hogy 4500-nál több orosz katonát sosem vontak össze az ukrán határon, „és ezt a NATO felderítése is tudja”.
A lap nem foglalkozott azokkal az egybehangzó nyugati és ukrán – Moszkva által tagadott állításokkal -, amelyek szerint a harcokba közvetlenül is beavatkoztak orosz reguláris erők, az összefoglaló csak önkéntesekről tett említést, mindkét oldalon.
Az orosz napilap szerint egy kiújuló kelet-ukrajnai konfliktus, a kimenetelétől függetlenül nem lesz „villámháború”, hanem jelentős rombolással és vérveszteséggel jár majd. A szerzők úgy vélekedtek, hogy az „orosz tényező” ebben a háborúban nem játszana jelentős szerepet, a donyecki és a luhanszki erők személyi állománya mára már ugyanis csaknem teljes egészében ukrán állampolgárokból áll.
Ez már egy másfajta „hibrid háború” lesz, olyan polgárháború, amelyet két professzionálisan kiképzett hadsereg vív egymással.
„Egy ilyen háborúnak nem lesz győztese, de elkerülhetetlenek lesznek az óriási áldozatok. Interjúalanyaink értékelése szerint ez léptékét tekintve több tízezer embert jelenthet majd. Mindemellett ők mint katonák kizárólag a harci veszteségekről beszélnek” – írta a lap.
„Ezért csak egyetlen és nagyon egyszerű következtetés maradhat. Egy új ‘nagy’ háború Ukrajna keleti részén, bárki is kezdeményezze azt és bárki is ünnepelje benne a győzelmet, szándékos bűncselekmény lesz” – hangzott az értékelés.
A lap által megszólaltatott szakadár katonai szakértők szerint egyébként Kijev 2014-ben képes lett volna katonailag véget vetni a felkelésnek, ha nem félt volna Donyeck megszállásától, és ha a „közepesnél nem rosszabbul kiképzett katonáit” nem tehetségtelen parancsnokok irányítják. Emellett a donyeckiek kezére játszott az ukrán szabadcsapatok fegyelmezetlensége is.
