Ideiglenesen újra bevezetik az összeírást és a részlegesen kötelező katonai szolgálatot Litvániában az orosz inváziós fenyegetés miatt.
Miután 2008-ban megszüntették, az ukrán válsággal erősödő orosz támadás veszélye miatt a litván állami védelmi tanács úgy döntött, hogy az ország védelmi képességeinek növelése érdekében ismét bevezetik a katonai összeírást öt évre. Ennek alapján idén 3500 embert fognak behívni katonai szolgálatra a 19-26 éves korosztályból 9 hónapra. Ez a katonai szolgálatra alkalmasaknak csupán 1,7 százaléka, mégsem jelentéktelen, ha figyelembe vesszük, hogy a 3 milliós ország hadserege jelenleg csupán 13 ezer főt számlál – írta a The Baltic Times. Ráadásul a még idén behívottak után a következő években további 16 ezret hívnak be, vagyis a hadsereget több mint kétszeresére növelik. A bevonulókat az összeírtak közül lottóval választják ki, vagyis véletlenszerűen, az USA-ban a vietnami háború idején alkalmazott módszerrel.
A védelem főparancsnoka, Vytautas Zukas vezérőrnagy szerint a behívásokat elengedhetetlenné teszi, hogy mindössze két olyan zászlóaljuk van, amelyek a teljes létszámnak több mint 50 százalékával rendelkeznek. A tervek szerint a teljes feltöltöttséget 2016 végére érik el. A hadsereg állománya vegyes rendszerű lesz, a hivatásosok mellé kerülnek a besorozottak. A javaslatot még jóvá kell hagynia a parlamentnek.
A térségben Lettország védelmi minisztere javasolta a hadsereg létszámának 2-7 ezer fővel való növelését, de kötelező katonai szolgált bevezetéséről nincs szó, Észtországban pedig nem is szüntették meg az összeírásokat – írta a The Moscow Times.
A háborúra való felkészülés részeként a védelmi minisztérium egy 98 oldalas brosúrát adott ki Hogyan cselekedjünk rendkívüli helyzetekben vagy háború esetén címmel. Ez nem egy partizánháborúra készít fel, hanem praktikus tanácsokat ad, például hogy hogyan lehet egy pincét óvóhellyé alakítani, hogy viselkedjünk, ha otthonunkban ellenséges katonák jelennek meg, illetve megszállás esetén a polgári engedetlenség mely formáit lehet alkalmazni, a munkalassítástól a sztrájkon át az internetes támadásokig, illetve ismerteti a lehetséges menekülési útvonalakat az országból.
Forrás: The Baltic Times, The Moscow Times
Szerző: Barabás T. János
