Az ukrán parlament olyan törvénymódosítási javaslatot fogadott el keddi ülésén, amely lehetővé teszi, hogy külföldiek és állampolgársággal nem rendelkezők, azaz hontalanok szolgálhassanak az ukrán fegyveres erők kötelékében.
Az előterjesztést a 450 fős törvényhozás 229 képviselője támogatta. A jogszabály szerint a külföldieknek és a hontalanoknak hivatalosan kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy maradéktalanul betartják Ukrajna alkotmányát és törvényeit, valamint lelkiismeretesen ellátják katonai feladataikat a szolgálat ideje alatt.
Az elfogadott törvénymódosítás másfelől szigorítja a zsoldosszolgálat miatti büntetéseket. Arra, aki zsoldosokat finanszíroz, verbuvál, illetve kiképez olyan fegyveres konfliktusban való részvételre, amelynek célja Ukrajna alkotmányos rendjének megdöntése, területi egységének megsértése vagy az állami szervek tevékenységének akadályozása, 5-10 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki. Ha ezt a bűncselekményt hivatalos személy követi el, a büntetési tétel 7-től 12 évig terjed. Ha a bűncselekmény elkövetése halálos áldozatot követelt, 10-15 év, de akár életfogytiglani börtönbüntetés is kiszabható.
A zsoldosok a fegyveres konfliktusban, háborús vagy erőszakos cselekményben való részvételért 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók.
Kedden a parlament első olvasásban elfogadott egy másik indítványt is, amely megkönnyíti az ukrán fegyveres erőknél szerződéssel szolgáló külföldiek számára az ukrán állampolgárság megszerzését. A javaslat szerint – amelyet a törvényhozás 246 szavazattal fogadott el – a kérelmező külföldi vagy hontalan a hadsereggel kötött szerződés időpontjától számítva három évi folyamatos és törvényes ukrajnai tartózkodás után megkaphatja az állampolgárságot. Emellett nem kell bevándorlási engedélyt kérniük, mint más külföldieknek. Azoknak pedig, akik katonai szolgálatukért állami kitüntetésben részesülnek, nem kell tudniuk ukrán nyelven, és nem szükséges rendelkezniük a létfenntartáshoz előírt anyagi forrással sem ahhoz, hogy megkaphassák az állampolgárságot.
A kelet-ukrajnai konfliktus tavaly tavaszi kirobbanása óta számos külföldi jelentkezett szolgálatra Ukrajnában, elsősorban az önkéntes alakulatoknál. Pontos adatok a külföldiek számáról, hovatartozásáról nem ismertek, de az ukrajnai híradásokból kiderül, hogy több önkéntes alakulathoz, például a Mariupol környékén szolgáló Azovhoz, a Donbaszhoz, az UNA-UNSZO és a Jobboldali Szektor radikális nacionalista politikai szervezetek alakulataihoz álltak be külföldiek, javarészt oroszok – akik nem értenek egyet Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna-politikájával -, fehéroroszok, grúzok, valamint a balti államokból származók, de akadnak közép-európaiak is, továbbá amerikaiak és skandinávok.
Az ukrán oldalon harcoló külföldiek helyzetét igencsak megnehezíti, hogy nem rendelkeznek olyan státusszal, amely törvényessé tenné számukra a hosszú távú tartózkodást Ukrajnában, ha pedig visszatoloncolják emiatt őket hazájukba, ott zsoldosszolgálatért elítélik őket. A külföldi önkéntesek helyzetének mihamarabbi rendezéséért már több civil és politikai szervezet kiállt, és az ukrán média is több ízben felhívta a problémára a figyelmet.
