A bírói döntésben jelentős szerepe van a bírói szubjektumnak, nem személytelen logika eredménye – jelentette ki a Kúria elnöke a 13. Magyar Jogászgyűlés második napján tartott előadásán Balatonalmádiban.
Darák Péter azt hangsúlyozta, hogy az ítélkezésben mindig fontos szerep jut a bíró szubjektumának. Amikor a jogi és erkölcsi norma egybeesik, akkor a jogi megítélés erkölcsi értékítéletet is kifejez – hangsúlyozta. A szubjektív elemek a jogalkalmazás mellett a jogkövetésben is tetten érhetők, ideértve a többi között az elkövető személyi adottságait – közölte a Kúria elnöke.
Darák szólt a bírói erényről, amely – mint mondta – mindig az adott szituáció függvénye és a bírói gyakorlat révén jelenik meg ez a tulajdonság. A Kúria elnöke kifejtette: az ítélet meghozatalakor fontos az arany középút megtalálása és mivel nincs „kész recept” a döntés meghozatalára, fontos a bíró adott helyzetre, érintett személyre való fogékonysága.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke arról beszélt, hogy a bíróságoknak folyamatosan alkalmazkodni kell a világban végbemenő változásokhoz emellett versenyképesnek kell lenniük a rend, a biztonság és az igazságszolgáltatás területén.
Kiemelte: a folyamatosan változó világban sok minden elvesztette értékét, az életünk felgyorsult, amihez alkalmazkodniuk kell a bíróságoknak is. A hagyományok őrzése és az elődöknek járó tiszteletadás mellett egyúttal progresszívnek is kell lenni – tette hozzá.
Az OBH elnöke szólt arról is, hogy ahogy a vállalkozások működésének, úgy a bíróságok mindennapjainak is része a versenyképességre való törekvés, de fontos, hogy ez ne váljon „önmegsemmisítő versengéssé”.
Handó elmondta, míg 2011-ben 12 500 elhúzódó peres ügy volt a bíróságok előtt, addig 2015-re ez a szám 25 százalékkal csökkent, mindemellett az ítélkezés minősége nem romlott, ami jelentős előrelépést jelent.
Európai méretekben is jelentősek az eredményeink, hiszen az uniós országok között az ügyhátralék tekintetében Magyarország a második helyen áll – húzta alá. Fontosnak nevezte, hogy a különböző hivatásrendek egymást segítve, egymásra odafigyelve működjenek.
Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese azt hangsúlyozta, az ügyészség feladata, hogy védelmet nyújtson a társadalomnak, ezen belül is kiemelten a korrupciós és a gazdasági bűncselekmények elleni fellépés. Az ügyészségi szervezet folyamatos modernizációja a hatékonyabb működést célozza, az elkövetkező időszak feladatait pedig a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó stratégia tartalmazza – közölte.
Lajtár felidézte: a múlt század utolsó évtizedében a bűnözés nagyságrendje és szerkezete elengedhetetlenné tette a szervezet minden szintet és területet érintő átalakítását. A működési reform következményeként megtörtént az ügyészség modernizációja, ennek fontos eleme a kiemelt ügyek főosztályának létrehozása és a szakágak közötti profiltisztítás – mondta.
A közeljövőben elérendő célok között említette a nemzetközi partnerekkel történő együttműködést és az uniós források bevonását.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke arról beszélt, hogy a közelmúltban sokat változott az ügyvédek élete a technikai újdonságoknak köszönhetően, emellett változott az ügyvédi munka tartalma is, amely manapság a gazdaság kiszolgálását jelenti.
Hozzátette, az ügyvédek nagy száma és a megváltozott munkakörülmények sürgetik az ügyvédi törvény megalkotását. Kifejtette: a közeljövő kihívásai új készségeket várnak el az ügyvédektől. Háttérbe szorul a szóbeliség és egyre nagyobb teret hódít az internet a szakmán belül.
Bánáti szólt a polgári perrendtartásról és a büntetőeljárási törvényről. Azt mondta, a készülő ügyvédi törvény keretein belül a jogtanácsosi tevékenység második lépcsős integrálására lenne szükség. Véleménye szerint a készülő jogszabálynak az ügyfélérdek elsőbbségét, az ügyvédi függetlenséget és az ügyvédi önkormányzatiságot szem előtt tartva kell elkészülnie.
