Az ország állapota azon mérhető le, hogy mennyire vannak jól a gyerekek – fogalmazta meg a szociológusok körében már általánosan ismert alapállítást Gyurkó Szilvia, az Unicef gyermekjogi igazgatója egy múlt hét végi rendezvényen.
Ma Magyarországon 1,4 millió gyermek él, közülük minden második nélkülöz valamit, ami az egészséges fejlődéséhez alapvetően szükséges – derül ki az Unicef és a Tárki tavaly decemberben készített közös felméréséből. Az AmCham fővárosi rendezvényén Gyurkó Szilvia elmondta: a kutatás során 15 olyan kulcstényezőt vettek figyelmbe, amelyek alapvetően meghatározzák a gyermekek egészséges – testi és lelki – fejlődését. Az adatfelvétel során pedig 73 százalékban a szegénységi küszöb felett élő családokat vizsgáltak.
A felmérés szerint Magyarországon 700 ezer gyermek nélkülöz, és mintegy 140 ezer gyermek él mélyszegénységben.
A számok megdöbbentőek, miközben a gyermekek biztonsága határozza meg, hogy mi történik az országgal a jövőben – figyelmeztetett a szakértő. Gyurkó hozzátette: ha nem teszünk meg mindent azért, hogy ezek a mutatók érdemben javuljanak, akkor az ország egésze issza majd meg a levét, ez pedig a teljesítményadatokban, a versenyképességben, vagy éppen az egészségügyben fog megmutatkozni
„Az első évek életünk végéig tartanak” – mutatott rá az Unicef igazgatója annak jelentőségére, hogy a testi szükségletek mellett a gyermekek egészséges mentális fejlődése is legalább ugyanilyen fontos feltétele a „jólétnek”.
Az UNICEF egy korábbi, 2009-ben készült jelentése (RC10) szerint Magyarország sereghajtó Európában a gyerekek nélkülözési mutatója szempontjából. A mindössze 32 százalékos mutatóval, amely azt jelenti, hogy minden harmadik gyermek hiányt szenved valamiben, hazánk csak Romániát és Bulgáriát előzte meg.
A tavaly decemberi kutatás szerint azonban a gyermekszegénység ma a legmagasabb szinten áll a rendszerváltás óta,
a szegénységi ráta meghaladja a 25 százalékot.
A megfelelő támogatási, oktatási rendszerrel a gyermekek túl tudnak lépni a szülők, illetve a gyerekkor árnyékán – mutatott rá Gyurkó. Enélkül azonban a gyermek voltaképpen újratermeli a rossz helyzetet – az alacsony iskolázottságot, az egészségtelen élethelyzetet.
Az Unicef és a Tárki felmérésének egyik tanulsága, hogy a főváros, illetve a nagyvárosokban elérhető szolgáltatások kínálják a legjobb életesélyeket a gyerekeknek, ellenben a kisközösségek megtartó erejét tekintve a falu, és a vidéki környezet sokkal jobban teljesít.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Novák Csaba
Az Unicef cikkben is hivatkozott jelentése teljes terjedelemben letölthető a szervezet weboldaláról,
innen: http://unicef.hu/c/document_library/get_file?p_l_id=13301&noSuchEntryRedirect=viewFullContentURLString&fileEntryId=364232
és minden második gyereket elhagyott az apja, válási árva minden második gyerek