„Alapos okkal feltételezhető”, hogy október 5-én Oroszország intézett szándékos, célzott rakétacsapást a kelet-ukrajnai Harkiv megyei Hroza falu ellen, amelynek következtében 59 civil vesztette életét, köztük egy nyolcéves gyermek – közölte az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója.
A küldöttség sajtószolgálatának közlése szerint a friss jelentésben arra a következtetésre jutottak, hogy Oroszország „vagy nem tett meg minden lehetséges intézkedést annak biztosítására, hogy a támadás szándékolt célpontja katonai célpont legyen”, vagy szándékosan civileket, polgári objektumot vett célba, ami mindenképpen a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősül.
Danielle Bell, a misszió vezetője kijelentette, hogy a támadás „meggyőző emlékeztetőül szolgál az ukrajnai háború emberekre gyakorolt hatására”, és hangsúlyozta, hogy a felelősöket bíróság elé kell állítani. A jelentés készítői kitértek arra: az incidens helyszínén talált kiterjedt károk és lőszermaradványok arra utalnak, hogy a robbanás valószínű oka egy orosz Iszkander rakéta volt, amely körülbelül 20-25 perccel azután találta el a falu egyetlen kávézóját, hogy 63 helyi lakos összegyűlt ott. Az ENSZ emberi jogi megfigyelői dokumentálták, hogy az áldozatok mindegyike civil volt, azaz a kávézóban tartott rendezvényen, illetve annak közelében nem volt egy katona és katonai célpont sem.
A jelentésben részletezték a rakétacsapás rendkívül pusztító hatását is, rámutatva arra, hogy 15 helyi család egynél több hozzátartozóját veszítette el. Sok áldozatot kizárólag DNS-teszttel lehetett azonosítani – tették hozzá a világszervezet megfigyelői.
Az ENSZ-misszió a jelentésben felszólította Oroszországot, hogy vállalja a felelősséget a csapásból eredő polgári áldozatokért, folytassa le a támadás teljes körű és átlátható kivizsgálását az elkövetők felelősségre vonása és a jövőbeni hasonló támadások megelőzése érdekében, valamint biztosítson hozzáférést a jogorvoslathoz, beleértve a kártérítést is a közvetlen és közvetett áldozatok számára.
Jurij Szobolevszkij, a déli Herszon megyei tanács alelnöke azt közölte, hogy az oroszok ágyútüzet nyitottak hétfőn, és eltalálták a megye tudományos könyvtárának épületét, amelynek a negyedik emelete emiatt szinte teljesen leégett. A tisztségviselő a könyvtár elleni támadást az oroszok újabb terrorcselekményének nevezte.
A DTEK ukrán energiavállat közlése szerint orosz csapatok az éjjel tüzet nyitottak a cég egyik hőerőművére a donyecki régióban, a közelben fekvő egyik település lakosai emiatt áram és ivóvíz nélkül maradtak.
Helyi kormányzók jelentették, hogy keddre virradóan az orosz erők sikertelen dróntámadást hajtottak végre a déli Mikolajiv megye ellen, ugyanakkor a keleti országrészben a Harkiv megyei Vovcsanszkot és a dnyipropetrovszki régióban lévő Nyikopol városokat ágyúzták. Utóbbi támadásokban magtárakban és elektromos vezetékekben keletkeztek károk, személyi sérülést azonban nem jelentettek.
Az ukrán vezérkar kedden közölte, hogy Oroszország ukrajnai embervesztesége meghaladta a 300 ezret. Előző nap mintegy 870 orosz katona esett el, az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 21 harckocsit, 25 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, valamint 21 drónt.
Románia Patriot rakétaelhárító üteggel rendez éles lövészetet a Fekete-tenger partján
Kéthetes hadgyakorlat kezdődött csütörtökön Romániában a Fekete-tenger partján található Midia-foki lőtéren, ahol Patriot rakétaelhárító üteggel rendeznek éleslövészetet – jelentette be a román védelmi minisztérium (MAPN). A 74-es Mihai Bravu légelhárító ezred katonái pénteken vonulnak ki a Románia által frissen beszerzett haditechnikával a Konstancától 20 kilométernyire északra, a Duna-Fekete-tenger-csatorna északi torkolatánál lévő, föld-levegő rakéták tesztelésére alkalmas lőtérre. A november 17-ig tartó, egy évvel ezelőtt betervezett Patriot Spark 23.11 elnevezésű hadgyakorlat célja a Románia által 2020-ban hadrendbe állított első Patriot rakétaelhárító üteg működésének tesztelése és hitelesítése, valamint a légelhárító csapatok műveleti képességeinek javítása – tudatta a MAPN.
A védelmi tárca korábbi bejelentése szerint Románia idén négy Patriot rakétavédelmi üteget állít hadrendbe a tervezett hét közül, amelyek beszerzéséről 2017-ben fogadott el törvényt a bukaresti parlament. A csaknem négymilliárd dollár értékű beszerzésről 2017-ben állapodott meg Washingtonban Donald Trump amerikai és Klaus Iohannis román elnök. A Patriot-rakétaelhárító rendszereket – a Lockheed-Martinnal közösen – gyártó amerikai Raytheon vállalatcsoport 2019-ben együttműködési megállapodást kötött a repülőszerkezetek kutatására, gyártására és karbantartására szakosodott román Romaero hadiipari céggel annak érdekében, hogy a Romaerónál alakítsák ki a Raytheon egyik romániai karbantartási központját a Patriot rakétavédelmi rendszerek számára. Az amerikai cég tavaly a román hadiipari tröszt egy másik vállalatával a Patriot-rendszerrel is kompatibilis, olcsóbb SkyCeptor elfogórakéták romániai gyártásáról kötött megállapodást.
