SZVMSZK: tisztességes bérek és megfelelően képzett őrök kellenek

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) kész támogatni az ágazati párbeszédbizottságot a kollektív szerződés megalkotásában és kihirdetésében – reagált lapunknak Német Ferenc, a kamara elnöke az MBÁPB társelnökeinek korábbi felvetésére. A Biztonságpiac.hu-nak adott interjúban az SZVMSZK elnöke arról is beszélt, hogy a vagyonvédelemben munkaerőhiány tapasztalható, az ágazat szabályozását pedig időszerű lenne a megváltozott kockázatokhoz és kihívásokhoz igazítani.

– Hogyan látja a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszédbizottság (MBÁPB) társelnökeinek felvetését, miszerint fordítva történt a rezsióradíj elfogadása és kihirdetése, mint szerintük kellett volna? Az ágazati kollektív szerződés látja ennek kárát? (A Biztonságpiac.hu korábbi cikke ezen a linken olvasható.)
– A kamara álláspontja szerint először is rendezni kell a minimális vállalási árakat, a rezsióradíjat, majd utána rögtön a vagyonőri béreket. Ebben az „ár-bér-szakma” vitában az SZVMSZK dolga az, hogy megmondja, miként kell például csomagot átvizsgálni vagy a stadionokba beléptetni az embereket, hogy mennyiért, az már gazdasági kérdés, az már az ÁPB hatásköre lenne alapesetben. A „hogyanra” egyszerű a válasz, a kamara honlapján számos ilyen szakmai anyag található. Ugyanakkor, ha a piacon a bérek olyan nyomottak és a feketefoglalkoztatás olyan súlyos, mint jelenleg, az szakmai kérdésnek és biztonsági kockázatnak is minősül egyszerre. A nyomott vállalási árak biztonsági kockázatot hordoznak magukban, abban pedig, hogy egy ilyen helyzetből előre lehessen lépni, hogy úgy fogalmazzak, a kamarának akár az ördöggel is szövetkeznie kell. A többoldalú – vagyis ágazati szintű – megállapodáshoz mindkét oldal aktív szerepvállalása szükséges. A szakszervezetre is szükség van ehhez, noha – úgy értesültem – ők már tüntetést is terveznek. A magánbiztonságban dolgozók a magáncégektől kapják a bérüket – e tekintetben tisztességes piaci árra és bérre van szükség. A vagyonvédelemben azonban jelenleg munkaerő-hiány van, ráadásul a meglévő vagyonőri állomány nagy részének nem megfelelő a képzettsége.

– A tavaly tavasszal véget ért kötelező szakmai továbbképzés azonban pont ezt a lemaradást volt hivatott csökkenteni…
– A kötelező továbbképzésen 76 ezren vettek részt, de a piacon 135 ezren rendelkeznek vagyonőri igazolvánnyal – az igazgatás rendészet ennyi igazolványt adott ki az elmúlt öt évben. Mindazonáltal az ágazatban dolgozók számáról nincs pontos adat: nem valós sem a munkaadói oldal, sem a szakszervezet által kommunikált foglalkoztatottsági adat. Hozzáteszem, a szakszervezet 2012. januárja óta – vagyis a hatálybalépése óta – kritizálja az ágazati törvényt, amely megszüntette a kötelező kamarai tagságot, de megkérdem, miben változott a személy- és vagyonvédelmi dolgozók élet- és bérszínvonala azóta ?

– Az alacsony bérszínvonal mellett nem meglepő a munkaerő-hiány, amit említ. Ez milyen területen érzékelhető legmarkánsabban a piacon?
– Mindez abban mutatkozik meg leginkább, hogy egy tender elnyerésekor a győztes biztonsági cég nem talál elegendő – és megfelelő képzettségű, illetve szakmai tapasztalatokkal rendelkező – embert a munkára. Ma már olyan megoldások is láthatók a piacon, hogy ha például az Audi Győrben biztonsági őrt keres, akkor képzettség nélküli dolgozók jelentkezését (is) fogadja, majd házon belül kiképzi őket az adott feladatokra. A piacon folyamatosan munkaerő-felvétel van mindenütt, és sokan akkor is felvesznek embereket vagyonőri munkakörbe, ha azok képzettsége nem megfelelő. Ilyet nagy számban láthatunk kisebb fesztiválokon, falunapokon, bornapokon, ahol gyakran nyernek ezek a  „létszám nélküli” cégek, noha az incidensek vagy „balhék” kockázata itt is ugyanakkora, mint a nagy rendezvényeknél. Számos esetben fordul elő, hogy vállalkozások szerződés nélkül kapnak megbízást a vagyonőri, védelmi feladatok ellátására.

– A kamara mit tesz, mit tehet ilyen esetekben?
– A kamarának jelenleg nincs kellő jogszabályi felhatalmazása az anomáliák, szabálytalanságok kiszűrésére, visszaszorítására, a szabálysértők szankcionálására. Ennek ellenére elindult egy pozitív folyamat: az SZVMSZK-t sok cég és önkormányzat keresi meg azzal, hogy milyen szakmai, illetve jogszabályi feltételeknek kell megfelelniük egy-egy tender kapcsán. A kamara jelenleg a Magyar Fesztivál Szövetséggel – vagyis a fesztiválpiac legnagyobb szereplőinek képviselőivel – folytat tárgyalásokat arról, hogy miként kell a tömegrendezvényeket, fesztiválokat biztosítani, mit kell egy ilyen környezetben tudnia a vagyonőröknek. A Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ) is folynak hasonló szempontú tárgyalások, de ugyanígy aktuális és folyamatos téma a 2017-es vizes világbajnokság kapcsán felmerülő, a magánbiztonságra háruló feladat- és elvárásrendszer is, de említhetném emellett a Magyar Logisztikai Egyesülettel folyó egyeztetéseket is. A megbízói oldalon sokan látják azt, hogy le kell fektetni egy, a vagyonőrök szakmai felkészültségét rögzítő követelményrendszert, ráadásul így a szakma számára láthatóvá válik az, hogy milyen továbbképzésre van szükség, vagy milyen módosításokat kell eszközölni az OKJ-s alapképzésben. Tisztán látjuk tehát, hogy melyek a megbízók igényei, és azt is, hogy mi erre milyen szakmai válaszokat tudunk adni. A tapasztalatunk az, hogy miközben a kamara a szakmaiság erősítését igyekszik elérni, a megbízó mindezt a lehető legalacsonyabb áron szeretné megkapni. Kiemelten fontos azonban a biztonsági kockázat: egy bombariadóra – amelyből az elmúlt hetekben nem egyet láttunk –, az az azonnali rendészeti válasz, hogy az érintett létesítményt azonnal le kell zárni és ki kell üríteni, majd megkezdődik az objektum átvizsgálása. Mindez, a másik oldalon, a tulajdonosoknak forgalomkiesést jelent, amely a magánbiztonsági szolgáltató számára szakmai kérdéseket vet fel. A kamara többek között ezzel is foglalkozni kíván a jövőben.

– Az MBÁPB részéről volt ugyanakkor egy olyan felvetés is, hogy véleményük szerint a kamara nem a saját dolgával – jelesül szakmai protokollok, irányelvek, etikai normák kidolgozásával – foglalkozik.
– Az SZVMSZK honlapján tucatnyi ajánlás, szakmai jegyzet, könyv található. A kötelező képzés tananyagát is a kamara fejlesztette, akár csak az új OKJ-s tananyagot és vizsgakérdéseket. A kamara munkatársai is részt vettek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán a magánbiztonsági tanszék tananyag-fejlesztésében is. Megalkottuk a minősítési és etikai szabályokat. Persze nem csak etikai szabályok kidolgozásával foglalkozunk: a panaszvizsgálat is a kamara hatáskörébe került. A szakmai szabályokat azonban csak a kamarai tagokkal szemben tudjuk érvényesíteni. Jelenleg a kamarának nyolcezer önkéntes tagja van, ha valakire panasz érkezik, akkor etikai vizsgálatot indítunk. Ha azonban erre az érintett vagyonőr kilép a kamarából, már nem vizsgálhatjuk tovább az esetet, tehát a tisztességes, etikai szakmai szabályok már nem kényszeríthetők ki. Véleményem szerint a kötelező tagság megszüntetése óriási öngól volt.

– Visszatérve az interjú elején is említett felvetéshez, hogyan járulhat hozzá a kamara az ágazati kollektív szerződés elfogadásához, kiterjesztéséhez?
– Immár a második évben vagyunk, amikor a rezsióradíjat alkalmazzák a vagyonvédelmi célú közbeszerzéseknél. A minimális vállalási ár meghatározásban a kamara konstruktívan haladt az MBÁPB-vel, amely ha igényli a kollektív szerződést, akkor a kamara ebben támogatja a párbeszédbizottságot. Ezt jeleztük is az MBÁPB felé, hogy a kollektív szerződés létrejöttében számíthatnak a támogatásunkra. A dokumentum megalkotása persze nem egy egyszerű feladat, hiszen a munka törvénykönyvének kapcsolódó pontjait át kell ültetni a kollektív szerződésbe, a vagyonőröknek pedig meg kell kapniuk a garantált bérminimumot.

– Milyen szerepet vállal a kamara az ágazati visszásságok, így például a feketefoglalkoztatás felszámolásában?
– Míg a Belügyminisztériumhoz (BM) a magánbiztonsággal összefüggő szakmai kérdések tartoznak, addig a foglalkoztatási és munkajogi kérdésekben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kompetens. A kamara éppen ezért már felvette a kapcsolatot és egyeztetést kezdeményezett Cseresnyés Péterrel, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárával. Jeleztük a tárca felé a személy- és vagyonvédelemben tapasztalt munkaerőhiányt, ahogy a képzés támogatásának szükségességét is. Jelenleg azonban a képzésre nincs munkaerő-piaci támogatás, bár több elképzelés is létezik arra, hogy az ágazat kifehérítése mellett az intézkedő vagyonőrök megtalálhatók, számon kérhetők legyenek.

– A magánbiztonsági piacon egyre többen egy új ágazati törvény kidolgozásában és elfogadásában látják a megoldást az ágazati problémákra. Ön hogyan látja ennek lehetőségeit?
– A kamara már tavaly februárban jelezte, hogy a vagyonőrök jogosítványainak igazodniuk kell a megváltozott kihívásokhoz. Már a tavaly novemberi, párizsi támadások előtt néhány nappal jelezte a kamara a BM-nek, hogy változtatni kell az eddigi megközelítésen. Jelenleg a tárca bölcsességén múlik, hogy mikor nyúlnak a törvényhez. Nagyon hasonlít ez a helyzet arra, amikor a West-Balkán tragédiája előtt két hónappal az SZVMSZK jelezte az Országos Rendőr-főkapitányságnak (ORFK), hogy a hatályos szabályozás kockázatokat hordoz, baj lehet. A kamara elnökeként azt gondolom, nem kéne megvárni, hogy előbb történjenek meg az incidensek és utólag kelljen egy-egy tragikus helyzetet kezelni.

– Hogyan látja mindebben a kamara jövőjét, lehetőségeit és szerepkörét?
– A párizsi Bataclanban történt támadást említeném példaként: amikor egy ilyen esemény történik, akkor az elkövetők egész biztosan a biztonsági őrökkel találkoznak először a helyszínen. Az őrök felkészültsége határozza meg, hogy ekkor milyen kár keletkezik. Tavaly nagy cégek keresték meg a kamarát a teendőkkel kapcsolatban: mi történik, ha az ajtóban megjelenik egy őrült fegyverrel vagy bombaövvel? Volt és van is igény a szakmai iránymutatásra, és éppen ezért dolgozik a kamara  különböző munkacsoportokkal, amelyeknek tagjai között például állami tűzszerészek is vannak. Ezen kívül folynak egyeztetések a Terrorelhárítási Központtal (TEK), és olyan nagyvállalatokkal, ahol az átlagosnál nagyobb kockázat érzékelhető. A kamara tapasztalata, hogy a cégek megértik a kockázatot, és igyekeznek felzárkózni az új típusú fenyegetettséggel szembeni védelem terén.

– Végezetül: az ön személyét illetően az elmúlt időszakban gyakran lehetett hallani piaci berkekben egyfajta bizalomvesztésről a piac szakmai felügyeletét ellátó minisztérium részéről. Ön mit és hogyan érzékelt mindebből?
– Immár kilenc éve vagyok a kamara elnöke, három választást nyertem meg minősített többséggel, miközben öt puccskísérlet történt velem szemben, ugyanakkor a kamarai küldöttgyűlés soha nem látott támogatottságról biztosított. A jelenlegi kamarai ciklusból még több mint fél év van hátra, és vannak olyan „kilincselő” emberek, akik parciális érdekek mentén bejártak a BM-be, és vannak szándékhajlítók is, akik megpróbálnak a működő rendszerbe éket verni. Én mindenesetre teszem a dolgomat, a kamarai választásokat kiírom és bármilyen döntés születik, azt el fogom fogadni. Az elnök személyére a 150 fős jelöltállító küldöttgyűlés tesz javaslatot, amelyről a küldöttek szavaznak majd. Az elnökségem alatt sosem volt, hogy kétharmadnál kisebb aránnyal nyertem volna. A bizalmat elsősorban a tagságtól kell elnyerni, a többi már csak kemény munka. Személy szerint értelmes munkát szeretnék folytatni a jövőben is, az értelmetlenhez ugyanis sosem voltam partner.

Szerző: Novák Csaba