A munkáltatónak joga van „célhoz kötött, tisztességes” ellenőrzésre, ám az nem terjedhet ki a munkavállalók magánéletére – derül ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH) a munkahelyi kamerás megfigyelőrendszerekről szóló ajánlásából.
A megfigyeléssel kapcsolatos adatkezelést be kell jelenteni a hatóság adatvédelmi nyilvántartásába – derül ki a NAIH ajánlásából. A dokumentumban felidézik, hogy az elmúlt években a hatósághoz és a korábbi adatvédelmi biztoshoz számos bejelentés érkezett, amelyekben a munkahelyeken alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerek üzemeltetését kifogásolták.
A hatóság az ajánlás készítésekor több vonatkozó hazai – adatvédelmi, munkaügyi, személy- és vagyonvédelmi – jogszabályt, valamint az Európai Unió bíróságának az egyik döntésére is tekintettel volt annak érdekében, hogy – mint írták – egységes gyakorlat alakuljon ki a munkahelyi megfigyelőrendszerekkel kapcsolatban.
A jogalkotó lehetőséget biztosított a munkáltatónak arra, hogy a munkavállalót „a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizze”, ez pedig szükségszerűen együtt jár a személyes adatok kezelésével. Arra hívták fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a munkáltatói ellenőrzés akkor tekinthető jogszerűnek, ha az „a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlen szükséges”. Az ellenőrzés és annak eszközei, módszerei nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető, és előzetesen tájékoztatást kell adni az adatkezelés lényeges követelményeiről.
„A kamerás megfigyelésnek abszolút korlátját jelenti az emberi méltóság tiszteletben tartása” – szögezi le a hatóság.
A követelmények közé tartozik még, hogy a munkáltató köteles figyelemfelhívást elhelyezni a megfigyelőrendszer alkalmazásáról. A dokumentum szerint nem lehet olyan kamerát elhelyezni, amely kizárólag egy munkavállalót és az általa végzett tevékenységet figyeli meg, továbbá jogellenesnek tekinthető az olyan rendszer alkalmazása is, amelynek célja a munkavállalók munkahelyi viselkedésének a befolyásolása.
Alapelv továbbá, hogy nem lehet kamerát elhelyezni öltözőkben, zuhanyzókban, mosdókban, orvosi szobákban, azok várójában, tehát olyan helyiségekben, amelyek megfigyelése az emberi méltóságot sértheti.
A munkáltatók a rögzített feltételeket főszabályként három napig tárolhatják, de meghatározott esetekben eltérhetnek ettől, és legfeljebb 30, illetve 60 napig őrizhetik a képeket. Biztosítani kell azt is, hogy a felvételek visszanézésére csak egy szűk körnek legyen jogosítványa.
Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke az ajánlásban jelezte: annak érdekében, hogy a megfigyelőrendszerekre vonatkozó részletszabályok és garanciák törvényi szinten, a munka törvénykönyvében megjelenjenek, meg fogja keresni a nemzetgazdasági minisztert.
Forrás: BP/MTI/NAIH
