Feloszlatja szerződéses afgán terrorelhárító egységeit az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), ami biztonsági vákuumot és súlyos kockázatot teremt Afganisztán és Pakisztán határvidékén – közölte hétfőn a The Daily Beast amerikai hírportál.
A CIA már néhány hónappal azután elkezdte a most feloszlatni szándékozott milíciák szervezését, hogy az Egyesült Államok az al-Kaida terrorszervezet 2001. szeptember 11-i terrortámadásai nyomán megszállta Afganisztánt. Az egységek néhány amerikai ügynök parancsnoksága alatt a különleges erőkéhez hasonló műveleteket hajtottak végre.
Kunár tartományban 750, a pakisztáni Vazirisztán tartománnyal (amely a tálibok, a Hakkani-hálózat, az al-Kaida és más szélsőséges szervezetek fellegvára) szomszédos Hosztban pedig 3500 milicistát bocsátnak el. Paktikában korábban egy 900 fős egységet eresztettek szélnek. Az egységek feloszlatása előzetes értesítés nélkül történik. A milicisták távozáskor végkielégítést kapnak, és két lőfegyvert magukkal vihetnek.
A határvidékeket ellenőrző egységeket a nyári harci évszak küszöbén oszlatják fel, aminek eredményeképpen várhatóan intenzívebbé válnak a tálibok támadásai az amerikai és az afgán célpontok ellen.
A terrorelhárító egységek feladatait az amúgy is létszámhiánnyal küszködő afgán hadsereg képtelen átvenni. A milicisták további alkalmazásával kapcsolatban nem születetett hivatalos terv. Paktika tartományban az afgán kormány a CIA zsoldjával azonos fizetséget ajánlott fel a fegyvereseknek, akik közül ezt csak mintegy 100-an fogadták el. Kunárban a feloszlatás előtt álló félkatonai szervezet tagjai a The Daily Beast értesülése szerint a tálibokkal bocsátkoztak tárgyalásba.
Az afgán terrorelhárító egységek feloszlatása aggodalmat keltett az amerikai törvényhozók körében, akik úgy gondolták, hogy azok akkor is harcolni fognak majd a tálibok és az al-Kaida ellen, amikor az amerikai reguláris erők már kivonultak. Az CIA viszont a múlt héten arról tájékoztatta a kongresszus tagjait, hogy a számára védelmet és logisztikai hátteret biztosító katonák visszahúzódásával párhozamosan az ügynökségnek is csökkentenie kell a jelenlétét, ha nem akarja, hogy megismétlődjenek olyan korábbi fiaskók, mint amely például a líbiai Bengáziban történt.
A kelet-líbiai Bengáziban 2012. szeptember 11-én négy amerikai – köztük a tripoli nagykövet – életét vesztette, miután iszlamista fegyveresek megtámadták az Egyesült Államok ott működő képviseletét. Az intézményt, amelynek – mint kiderült – hírszerzési feladatai voltak, amerikai reguláris katonai erők nem védték. Az ügy, amely várhatóan egyaránt téma lesz a novemberi „félidős” kongresszusi és a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban, a napokban ismét hullámokat vert Washingtonban. Republikánus politikusok szerint ugyanis egy frissen nyilvánosságra hozott kormányzati e-mail azt a vádat bizonyítja, hogy Barack Obama elnök kormánya a választási kampány hajrájában félre akarta vezetni a közvéleményt a támadás valódi körülményeivel kapcsolatban.
Az amerikai kormány eredetileg mintegy 10 ezer katonát kívánt Afganisztánban állomásoztatni azután, hogy 2014-ben lejár a NATO vezette nemzetközi erő mandátuma, Hamid Karzai hivatalban afgán elnök azonban nem hajlandó aláírni az ennek jogi alapjául szolgáló biztonsági megállapodást. Ez a feladat a második forduló előtt álló afgán elnökválasztáson megválasztandó államfőre hárul majd, így az egyezmény szentesítése – ha az új elnök erre egyáltalán hajlandó lesz – hónapokig várat még magára. Az amerikai csapatok közben egymás után ürítik ki előretolt állásaikat, és arra a hat „állandó” bázisra vonulnak vissza, amelyek fennmaradásáról Washington várakozásai szerint a biztonsági megállapodás rendelkezik majd.
Forrás: The Daily Beast/MTI
