Az izraeli hírszerzés komoly támaszt talál gázai lakosok körében, akik saját veszélyeztetett helyzetük ellenére is készek információt szolgáltatni a Hamász terrorszervezetről. Az izraeli hadsereg számára ezek az értesülések nélkülözhetetlenek a katonai műveletek tervezéséhez és végrehajtásához, hiszen a helyi ügynökök által szolgáltatott valós idejű információk nélkül egyetlen jelentős terrorvezetőt sem sikerült volna ártalmatlanítani, és egyetlen túszt sem sikerült volna kimenteni.
Az információk beszerzésében részt vevő gázai lakosok nemcsak pénzbeli jutalmat remélnek a veszélyes vállalkozásért, hanem egyre inkább a Hamász iránt érzett elégedetlenség is motiválja őket. Egy 19 éves palesztin fiatalember például életbevágóan fontos adatokat juttatott el Izraelnek, melyek alapján izraeli vadászgépek megölték Mohammed Deifet, a Hamász egyik vezetőjét, és társait. Cserébe menedékjogot kapott az Egyesült Államokban, ahová családjával együtt már át is költözött.
A Hamász belső elhárítása folyamatosan üldözi az izraeli ügynököket, ám a szervezet népszerűségének csökkenése, valamint a szociális és biztonsági feladatok ellátásában mutatkozó kudarcai növelik az együttműködés iránti hajlandóságot. Izrael számára fontos, hogy védelmezze informátorait, akik gyakran kockáztatják életüket a megszerzett értesülések átadásával.
A Hamász a megrendült struktúrája és vezetői elvesztése után egyre inkább titkos futárokra és kézzel írott üzenetekre támaszkodik, ám ez nem tudja teljesen pótolni a titkosszolgálat elvesztett infrastruktúráját. Az izraeli hírszerzés által szervezett gázai polgárok ezrei adnak értékes információkat a Hamász tevékenységéről, melyek révén a terrorszervezet egyre inkább a saját túlélésére kénytelen koncentrálni, nem pedig a gázai lakosság jólétére.
Az informátorok toborzása hosszadalmas és bonyolult folyamat, amelyben az izraeli hírszerzés gondosan feltérképezi a lehetséges jelöltek gyenge pontjait és motivációit. A kockázatvállalásért cserébe sokan pénzügyi támogatást, menedékjogot, vagy orvosi ellátást kapnak. Az izraeli hírszerzés számára különösen értékesek azok az információk, amelyek segítik a Hamász magas rangú vezetőinek felkutatását, a Gázai övezet alagútrendszerének feltérképezését, vagy a túszok hollétének felderítését.
Az izraeli hadműveletek sikerei, valamint a Hamászra nehezedő nyomás csak növelik a helyi lakosok hajlandóságát az együttműködésre, még ha ez életveszélyes is. A Hamászra irányuló harag és a szervezet iránti bizalomvesztés egyre inkább arra ösztönzi a gázaiakat, hogy információikkal segítsék Izrael katonai akcióit, remélve, hogy ezzel hozzájárulhatnak a konfliktus gyorsabb lezárásához.
