Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter szerint az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) átlépett határokat, amelyeket tiszteletben kellett volna tartania, így például hiba volt Angela Merkel német kancellár mobiltelefonjának lehallgatása.
A külügyminiszter szerint az NSA volt informatikusa, Edward Snowden az ügynökség szigorúan titkos anyagainak kiszivárogtatásával veszélybe sodorta hazája és számos partnere, köztük Németország biztonságát, ami teljesen felesleges volt, mert már megindult a vita az Egyesült Államokban azokról a kérdésekről, amelyek Snowdent foglalkoztatták.
Barack Obama elnök jóval a leleplezések előtt jelezte egy beszédében, hogy felül kell vizsgálni a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások hatására hozott törvényeket, mert azok túlságosan széles felhatalmazást adnak a titkosszolgálatoknak.
Snowden azonban nem arra használta a megszerzett információkat, hogy felhívja az amerikai törvényhozás és a nyilvánosság figyelmét a gondokra, hanem „szükségtelen nemzetbiztonsági kárt okozott”, majd Oroszországba ment, ami „önmagában is nehezen magyarázható”, hiszen Oroszország a totális megfigyelés állama, amelynek tevékenysége teljes mértékben átláthatatlan.
Ugyanakkor a kiszivárogtatott dokumentumok arra is rávilágítanak, hogy az NSA sok esetben túl messzire ment. Bizonyos fejleményeknek „soha nem lett volna szabad megtörténniük” – mondta Clinton, példaként említve Merkel mobiltelefonos kommunikációjának megfigyelését.
Hozzátette: az NSA-ügy másik fontos tanulsága, hogy „meg kell határozni, mit jelent az adatok és a magánszféra védelme a 21. században”, és nemcsak az államok szintjén vagy a kormányközi együttműködésben, hanem a magángazdaságban is, hiszen a vállalkozások is rengeteg személyes adatot kezelnek.
A Der Spiegel a Snowden-féle dokumentumokra hivatkozva a vasárnapi számában azt írta, hogy az amerikai szervek terroristák elleni akciókban is felhasználtak adatokat, amelyeket az NSA szakértői németországi megfigyelő állomásokon gyűjtöttek. Egy 2005-ös kimutatás szerint több mint negyven terroristát tartóztattak le vagy öltek meg a német földön gyűjtött információk révén – írta a hamburgi hírmagazin. A Spiegel arról is írt, hogy a kiszivárogtatott anyagok alapján sokkal szorosabb volt az együttműködés az NSA és a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) között, mint ahogy azt a két szervezet nyilvános adataiból eddig tudni lehetett.
Az NSA és a BND röviddel a 2001-es terrortámadások után kötött egy titkos szerződést, amelynek alapján az NSA terrorizmus gyanúja esetén megsérthette a távközlési- és levéltitokra vonatkozó német jogszabályi előírásokat, vagyis kikémlelhette német állampolgárok kommunikációját.
A megállapodás arról is rendelkezett, hogy az NSA és a BND közösen működtet két németországi technikai felderítő – megfigyelő – állomást – írta a Spiegel. A BND az értesülésére reagálva közölte, hogy a közös felderítő munkát 2011-ben, illetve 2012-ben befejezték, és az együttműködés során soha nem tértek el a törvényi szabályoktól.
A hírmagazin szerint jelenleg is több mint 200 NSA-ügynök dolgozik Németországban, valamennyien diplomata státuszban. Az informatikai hírszerző szervezetet magáncégeknél alkalmazott szakértők is segítik az országban, valószínűleg több százan – írta a Der Spiegel nyomán az MTI.
