A válaszadók 80 százaléka beadatna védőoltást olyan konkrét szituációban, mint külföldi utazás, fokozott megbetegedés-veszély, krónikus betegség fennállása, legyengült immunrendszer, időskor, speciális munkakör végzése – derül ki más megállapítások mellett az Ipsos Healthcare Egészségpercek legfrissebb kutatásából, amelyet az Ipsos Zrt. felnőtt lakosság körében, reprezentatív mintán, nyár végén készített a védőoltásokról való tájékozottság felmérésére/feltérképezésére.
Ennek ellenére vegyes képet mutat a védőoltásokkal kapcsolatos tájékozottságunk. A válaszadók spontán, segítség nélkül, négy különböző vakcinát nevesítettek. Ez a nők körében öt, a férfiak esetében három vakcina típus említését jelenti. Lista segítségével további hetet tudnak beazonosítani a kérdezettek. A válaszadók több mint fele nem érzi magát kellőképp tájékozottnak ebben a témában. A nők és a gyermekesek informáltabbnak vallják magukat, mint a férfiak es a gyermektelen felnőttek. A férfiak 62 százaléka esik a nem megfelelően tájékozott kategóriába, ez a nők esetében 48 százalék.
A 25 vakcinát felsoroló listán az influenza elleni védőoltás a legismertebb (91 százalék). Ez a legnépszerűbb nem kötelező védőoltás a gyermekes szülők válaszai alapján is. A szülők 13 százaléka adatta be csemetéjüknek ezt az oltástípust. A felnőttek 32 százalék adatta már be magának az influenza elleni védőoltást és további 27 százalék tervezi a közeljövőben a saját részre történő beadatást. Az elutasítása is hasonló nagyságrendű (34 százalék), kivívva ezzel a leginkább megosztó ellenanyag címet. Influenza ellen nem adatná be a védőoltást: az 50-59 éves korosztály 49 százaléka, a főiskolát vagy egyetemet végzettek 54 százaléka, a budapestiek 47 százaléka, a megyeszékhelyen élő válaszadók 49 százaléka, a 18 év alatti gyermek nélküliek 37 százaléka, a jól vagy átlagosan tájékozottak 40 százaléka. Ebben valószínűleg szerepet játszhat az a tény, hogy ez az oltástípus térítésköteles.
A tudás és az oltási hajlandóság között van összefüggés
A kullancs terjesztette agyvelőgyulladás elleni védőoltás a második legismertebb, a megkérdezettek 64 százaléka említette ezt az oltástípust. Érdekesség, hogy ennek a vakcina típusnak a legmagasabb a támogatott ismertsége: a lakosság további 43 százaléka tudta felidézni, hogy hallott már erről az oltásról. Ahogy az influenza elleni védőoltás, úgy ez az oltástípus is térítésköteles. A gyermekek – nem kötelező – beoltásánál is másodikként jelenik meg, követve az influenza elleni vakcinát.
Az élmezőnyben végzett a méhnyakrák elleni védőoltás (HPV) is. A női és férfi válaszadók között szignifikáns különbség mutatkozik az említése kapcsán, nem meglepő módon, hiszen hölgyek körében több mint háromszoros a tudás/tájékozottság a HPV vakcina kapcsán, mint a férfiak körében. A hölgyek esetében a spontán említés alapján a negyedik legismertebb oltástípus. A már beadott es beadni tervezett vakcinák listáján érdekesség, hogy közel háromszoros tábor szeretne hozzájutni, de valószínűleg eddig az ára jelentett akadályt. Az elutasításoknál az első nyolc között végzett.
A vakcináknak köszönhetően számos fertőző betegség szinte már eltűnt, vagy igen ritkává vált, mégis fontos szem előtt tartani, hogy a gyermekek immunizálása változatlanul szükséges. Ennek megfelelő válaszok érkeztek. A kutatás általános érvényű következtetése/tapasztalata, hogy a kötelező védőoltások valamelyikét a 18 év alatti gyermekkel rendelkező szülők 97 százaléka beadatta. A kötelező ellenszerek említési sorrendje tükrözi az életkor szerinti oltási előírásokat, a gennyes agyhártyagyulladás elleni oltás kivételével, amit 18 hónapos korig kell beadatni. Ezt kevesebben kérték, mint a többi csecsemőkori oltást. A legnépszerűbb gyermekkori, kötelezően beadandó vakcinák a BCG-, IPV-, MMR elleni védőoltások. Azok, akik a védőoltásokról – saját megítélésük szerint – jól tájékozottak, tudták, milyen oltásokat kaptak gyermekeik, míg a nem megfelelően tájékozottak negyede nem tudta, vagy nem válaszolt. A nem kötelező védőoltások valamelyikével a szülők csupán 39 százaléka oltatta be gyermeket. A legnépszerűbb nem kötelező védőoltás – a gyermekes szülők válaszai alapján – az influenza-, a kullancs terjesztette agyvelőgyulladás- és a bárányhimlő elleni védőoltások.
A témában jártasabbak nagyobb arányban adatták be a gyermeküknek a kullancs terjesztette agyvelőgyulladás elleni védőoltást, mint a kevésbe tájékozott társaik. Azok a válaszadók, akik egyik nem
kötelező védőoltást sem adatták be gyermeküknek, domináns részben, 54 százalékban voltak saját megítélésük szerint nem megfelelően tájékozottak a témában. A válaszadók csak kis része, mindössze 13 százaléka utasítja el a védőoltásokat.
A válaszadók csak kis része, mindössze 13 százaléka utasítja el a védőoltásokat. Az elutasítók 34 százaléka az influenza elleni oltást nem adatná be magának vagy gyermekének, míg az elutasítók 12 százaléka ugyanezt gondolja a HPV elleni védőoltással kapcsolatban. A válaszadók leginkább külföldi utazás, fokozott megbetegedési veszély, krónikus betegség fennállása esetén oltatnák be magukat.
Védőoltások beadatása kapcsán leginkább a háziorvos véleménye a meghatározó a válaszadók 76 százalékának, de a gyermekorvos és az egyéb orvos ajánlása is befolyásoló lehet. A védőoltásokról jól tájékozottak kisebb arányban, 68 százalékban tekintik fontosnak a háziorvosi ajánlást, és számukra a védőnő véleménye fontosabb, mint az átlagosan és nem megfelelően tájékozottaknak. A saját belátásuk szerint átlagosan tájékozottak számára a háziorvos és a család javaslata meghatározóbb, mint a jól, vagy nem megfelelően informáltaknak.
A válaszadók tájékozottsági szinttől függetlenül egyetértenek, hogy a védőoltások segítik a fertőző betegségek csökkenését, és szükség van rájuk a gyerekek immunizálása szempontjából, valamint nem értenek egyet; hogy a védőoltások többet ártanak, mint használnak, és a feleslegesek a betegség-megelőzés kapcsán. A védőoltásról saját megítélés szerint jól tájékozottak kevésbé gondolják úgy, hogy a védőoltásokra elsősorban a gyermekek és az idősek esetében van szükség, valamint ők jobban egyetértenek az állítással, hogy a védőoltások hatékonysága nem bizonyított, mint az átlagosan és nem megfelelően tájékozottak.
Nem vagyunk teljesen biztosak az oltások beadatásának szükségességében – 46 százalék adatna be valamilyen védőoltást a jövőben. Leginkább influenza, kullancs terjesztette agyvelőgyulladás- és méhnyakrák ellen oltatnánkülföldi utazás, fokozott megbetegedési veszély, krónikus betegség fennállása esetén oltatnánk be magukat. Az oltások kapcsán a szakértők; elsősorban az orvosok véleményére támaszkodunk.
A tudás és az oltási hajlandóság között van összefüggés. A védőoltásokról való vélt, egyéni tájékozottság kapcsolatban áll a beadatott és a beadatni tervezett oltások arányával — állapítja meg a vizsgálat.
